NAPSUGARAS ÕSZ

A Vöröskereszt helyi szervezete és a Szociális bizottság tagjai október 17-én tartották meg Muzslyán, a Petõfi nagytermében a Napsugaras Õsz elnevezésű rendezvényt. Erre az alkalomra meghívták az idõs polgártársainkat, hogy egy szép kis művelõdési műsorral kedveskedjenek nekik. A tarka műsor keretében, alkalmi dalokkal, szavalattal, tánccal, játékkal felléptek a Hófehérke óvoda növendékei, a Szervó Mihály Általános Iskola tanulói, a Nõk Klubjának ének- és zenekara, valamint a Petõfi Sándor egyesületbõl a kis és nagy mazsorett-táncosok, a Napsugár tánccsoport, a citerazenekar és a vegyes kórus. A rendezvény támogatói jóvoltából teával, tejjel és süteménnyel is meg tudták kínálni az idõseket. A szponzorok között volt a helyi közösség tanácsa, a Lala pékség, aki a süteményekkel járult hozzá a rendezvényhez, Palatinus Ervin magánvállalkozó a tejet adományozta, a teát a szervezõk fõzték, a hangosítást pedig Táborosi György és fia, Dániel biztosította.
Igaz, hogy erre a délutánra, még egy sugárnyit sem sütött ki a nap, sõt egész nap esett az esõ, azonban a Petõfiben teltház volt. A szervezõk örültek is nagyon a sok-sok látogatónak.
Ðuric Piroska, a Szociális bizottság elnöke a rendezvény után elmondta, hogy tovább folyik a tevékenységük, mert erre a rendezvényre sem tudott mindenki ellátogatni, hisz vannak mozgáskorlátozott, fekvõ betegek is az idõsek között, akikhez hamarosan ellátogatnak a bizottság és Vöröskereszt aktivistái. Összesen 117 házhoz látogatnak el, ennyi szerény kis csomagot is készítetett a helyi közösség tanácsa. Arra a kérdésre, hogy hány aktivista fog majd útra kelni, Piroska néni elmondta, hogy mindössze 11. A további számadás már nagyon egyszerű. Még ha, mint említettük, szerény kis csomagokról lévén is szó, azokat mégis szét kell hordani, és az asszonyok azt kerékpárral teszik… Ettõl eltekintve szeretettel végzik a házi látogatásokat, közben az idõs emberekkel elbeszélgetnek. Beszélgetõtársam elmondott egy kis történetet is, amely régebben történt. Egy idõs házaspárhoz kopogtatott be a csomaggal, és amikor elmondta, mi járatban van, a bácsi szinte összecsapta a kezét, mondván: „nahát, mi parasztok is eszébe jutottunk valakinek?”. Persze, csakhogy másoknak is eszébe kellene, jussanak a kiöregedett földművesek, hisz, amíg nem volt nehéz számukra a munka, addig õk termelték nekünk a búzát, a kenyérnek valót… Mára már igencsak megfeledkeznek róluk. Ezt pótolják a látogatásaikkal a Szociális bizottság tagjai és a Vöröskereszt aktivistái. A házi látogatásokat a tervek szerint a hónap végéig befejezik.
További sikeres munkát kívánunk!