Közép-bánáti mozaik

---

---

---

---

NÉPTÁNCTALÁLKOZÓ A GIZELLA-PARTON

Nagybecskerek néhai csodálatos helyszíneinek, és szokásainak fel-elevenítése és megismertetése céljából indította útjára tavaly a helybeli Petőfi MME a Gizella-parti találkozót. A régi időkben Nagybecskerek színe-java a néhai Gizella-parton - a mai Sonja Marinković nevet viselő parton szokott vasárnap, ebéd után sétálni, az idősebbek előbb hazamentek pihenni, míg a fiatalok a Csókligetbe vonultak át, további társalgásra. Ennek jegyében második éve adnak találkozót a néptáncosoknak a Kultúrközpontban. Tóthné dr. Glemba Klára elnökasszony üdvözlőbeszéde után az idén a Sonja Marinković Általános Iskola kis táncosai léptek színre Gera Anna tanítónő vezetésével. A 2011. november 19-én megrendezett találkozón bemutatkozott a nagybecskereki Petőfi MME Sarkantyú néptánccsoportja, a muzslyai Petőfi Sándor MME Tiszavirág néptánccsoportja, valamint a verseci Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör tagjai. Ez utóbbi egyesületet a nagybecskerekiek először láthatták városukban.
A régi időket felidéző Gizella-parti néptánc találkozó után a társalgást ezúttal nem a Csókligetben, hanem a Petőfi MME székházában folytatták. Ott arról is szó esett, hogy jövőre ugyancsak találkozni fognak a néptánccsoportok, sőt azt szeretnék, ha egy bánáti néptánc-találkozóvá válna e rendezvény. Az idei manifesztáció fő támogatója a Magyar Nemzeti Tanács volt.

Hanganyag: elsőként Tóthné dr. Glemba Klára nyilatkozott!

---

---

SZŰCS IMRE EMLÉKNAP UDVARNOKON

Emléknap Szűcs Imre költő halálának huszadik évfordulója alkalmából
A versmondó versenyt a Szűcs Imre az udvarnoki magyar oktatást és művelődést fejlesztő helyi társulás valamint a Jó Pajtás gyermeklap, a Magyar Szó napilap, a Forum Könyvkiadó, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a begaszentgyörgyi és a kishegyesi önkormányzat szervezte. Tizenhét település huszonkét iskolájából és egyesületekből érkezett hetvenhét gyerek lépett fel négy kategóriában. A lukácsfalvi Fehér tó egyesületből négy versenyző indult: Kocsis Beáta, Fehér Krisztina, Kocsis Zoltán és Ballai Dávid és szavalt el egy-egy Szűcs Imre-verset. A rendezvényt végigkísérte Kapronczay Péter, a magyar nagykövetség első titkára, Bogdán József tordai plébános, Dobai János, a tordai önkormányzat elnöke. A háromtagú zsűri elnöke Erdély Lenke, a Vajdasági Pedagógiai Intézet igazgatója volt.

---

---

ÖNISMERETI TRÉNING
A Bánáti Magyar Pedagógusok Szervezésében nemrégen indult egy önismereti tréning a muzslyai Szervó Mihály Általános Iskolában, amelyet a Budapesten élő és dolgozó Bíró Ottília metafizikai tréner vezet. 2011. október 29-én második alkalommal találkoztak az érdeklődők, egyébként a tervek szerint még mintegy 8 találkozóra kerül majd sor.
-A tréning lényege, hogy felismerjük a helyünket a világban, és hogy választ kapjunk arra, mint emberek, miért is vagyunk itt tulajdonképpen, illetve hogyan tudjuk átminősíteni az élethelyzeteinket és reakcióinkat úgy, hogy egy élhető világban élhessünk, egy szeretetteljes, békés világban, amire talán legtöbben vágyunk – mondta Bíró Ottília, majd hozzáfűzte, hogy nem feltétlenül a külvilágot kell megváltoztatnunk, hanem a mi hozzáállásunkat. Tulajdonképpen az önismeret leginkább arról szól, hogy feltérképezzük, mi miért alkotunk olyan képet, amilyet, illetve módunkban áll ezt megváltoztatni tetszésünk, választásunk szerint.
Az önismereti tanfolyam vezetője még elmondta, hogy bármikor be lehet kapcsolódni a munkába, mivel minden alkalommal más, különálló témákat dolgoznak fel. A tréningeket minden harmadik héten, kilenc órai kezdettel tartják az iskola angol kabinetjében.
Hanganyag!

---

---

NAGYBECSKEREKEN IS BEMUTATTÁK A VAJDASÁGI MAGYAR KULTURÁLIS STRATÉGIA TERVEZETÉT
Versec és Zombor után, 2011. október 27-én Nagybecskereken, a Petőfi MME-ben tartottak közösségi találkozót, amelyen bemutatták a Vajdasági magyar kulturális stratégia 2012-2018 tervezetét, amelyet Lovas Ildikótól, a stratégiatervezet felelős szerkesztőjétől, az MNT művelődési tanácsosától hallhattak, illetve a munkatársaitól, néhány a részstratégia kidolgozójától, mgr. Dévavári Beszédes Valériától, mgr. Hajnal Jenőtől, és Vanger Lászlótól.
Lovas Ildikó elmondta, hogy az eddigi tapasztalatok szerint az emberek főleg rácsodálkoznak, hogy milyen gazdag ez az anyag, hiszen a tervezet megalkotói kicsit féltek attól, hogy túl terjedelmesnek tartják majd ezt a dokumentumot, de lényegében főleg mindenki azt a részt olvassa el, amely hozzá közel áll, ami az ő részterülete.
-A stratégia az egy vízió. Tartalmazza, hogy mi az, amit meg szeretnénk fogalmazni, mi az amit el kívánunk érni az elkövetkező hat év alatt. Ebben az időszakban a kulturális örökség vonatkozásában, a közgyűjteményben lévő anyagot szeretnénk feltérképezni a XXI. századnak megfelelően az internetes felületekre elhelyezni úgy, hogy azok kapcsán konferenciát is lehessen szervezni, de kutatni is lehessen, továbbá, hogy a gyerekeink osztálykirándulásokon megtekinthessék az örökségünk egy-egy részét. A másik dolog, amit szeretnénk megvalósítani, az értékteremtés vonatkozásában a kortárs művészetek támogatása, illetve kortárs művészetek bizonyos hálóba foglalása, ami szintén magába foglalja az internetet, illetve olyan programokat, olyan projekteket tervezünk, ami nem csak egyes embereket hoz helyzetbe, hanem egész közösségeket – mondta a többi között Lovas Ildikó. Nyilatkozatában példaként megemlítette a Tanyaszínház tevékenységét, amelynek a stratégiatervezet szerint éppen Bánátban kellene játszania, ahol nincs hivatásos színház, nem pedig a nyári időszakban pótolni azt az űrt, hogy nem működik a kőszínház. Másik példát is említett a stratégiatervezet felelős szerkesztője, hogy nem szabad elállni attól a bevált dologtól, hogy egyik évben Bácskában, másik évben pedig Bánátban szervezik meg a Durindót és a Gyöngyösbokrétát. Persze, hogy a szervezőknek könnyebb megszervezni Bácskában ezt a manifesztációt, azonban ezeket a nehézségeket ki kell iktatniuk, össze kell fogjon a közösség és ki kell alakítanunk közösen a vajdasági magyar kulturális hálót, az egymás iránti nyitottságot és a kommunikációt is – hangsúlyozta a művelődési tanácsos.
Mgr. Dévavári Beszédes Valéria, az épített kulturális örökség fejezetét írta a stratégiatervezetében, aki elmondta, hogy elkészítették a már védett műemlékek jegyzékét, amelyek a magyarság szempontjából fontosak. Készítettek egy listát is azokról a kulturális örökségekről, amelyek még nincsenek műemlékké nyilvánítva, de a vajdasági magyarság szempontjából igen fontosak.
-A bánáti részből nagyon sok műemlék-épület van, s ezek már műemlékké vannak nyilvánítva, többek között az országos szempontból is kiemelt jelentőségű műemlékek, többek között mint például az Aracsi Pusztatemplom. A vajdasági magyarság szempontjából nem mindegy, hogy ezt az örökségünket hogyan fogják a jövőben rendben tartani, milyen új funkciót fognak neki adni. Ebbe az MNT-nem beleszólási joga van. Utána például az eleméri templom kapcsán már végső ideje, hogy Kiss Ernőnek, az aradi vértanúnak a sírhelye az bekerüljön a műemlékvédelmek listájára – mondta nyilatkozatában Dévavári Beszédes Valéria.
Mgr. Hajnal Jenő, igazgató a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet stratégiáját dolgozta ki, aki elmondta, hogy ezzel a stratégiával az intézeti tevékenység és a délvidéki magyarság együtt élése, közösségi formálódása még jobban kiegészítheti egymást.
-Az Intézetünk négy olyan alapvető területen szeretné kivenni részét, amely ennek a közösségnek az erősítését, fejlesztését szeretné szolgálni. Az örökségvédelemben - elsősorban a szellemi örökségben – szeretnénk felmutatni azokat az értékeket, amelyek már eddig is adottak voltak, és amelyek digitalizálás útján a világ bármely pontján elérhetőkké és nyilvántartásban vételként megtalálhatókká válnak. Azután a kortárs művészet, az irodalom fontossága az, amivel az Intézetnek foglalkoznia kell, valamint negyedikként mindennek együtt a megjelenítése, bemutatása – mondta Hajnal Jenő, aki hozzáfűzte még, hogy a legnagyobb feladatnak tartják a felnőttképzést, a különféle képzési formák, a legkisebb közösségekbe, a szórványba a kulturális értékek eljuttatása, és azon értékek felmutatása és valamennyi anyagnak a digitalizálása az, ami ebben a stratégiában helyet kapott.
A nagybecskereki Emmanuel kamarakórus elnöke, Balázs József elmondása szerint átlapozta a Vajdasági magyar kulturális stratégia tervezetét, és a színházi tevékenységgel kapcsolatosan volt észrevétele. Mint mondta, teljes mértékben támogatja a színházak tájolási tervét, amit igen fontosnak tart, azonban a kifogása az, hogy a színházaink ilyen tájolásokra olyan darabokat visznek el, amelyek a szórványban, a kis településeken nem találnak „vevőre”. Általában ezek az előadások két-háromszemélyesek, vagy pedig olyan alternatív előadások, amelyek nem tudják az emberek figyelmét lekötni, szerinte ilyen formán, ilyen művészettel nem tudják edukálni a közönséget a szórványban.
November 4-én a szabadkai főkonzulátus szervezésében egy munkajellegű megbeszélésre kerül sor, amelyen a stratégia célkitűzéseit, prioritásait és lehetséges támogatási módozatait vitatják meg. Meghívást kaptak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, a Balassi Intézet, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., illetve a vajdasági magyar kulturális élet, valamint az MNT képviselői.
A nyilvános véleményezés november 7-én Magyarkanizsán a Városházán 18 órától egy találkozóval zárul. A Magyar Nemzeti Tanács kulturális bizottsága ezek után összegzi, értékeli a beérkezett javaslatokat, észrevételeket, majd november végén az MNT elé terjeszti elfogadásra.

Kónya-Kovács Otília

---

---

NAGYBECSKEREK: MEGNYÍLT A TOLERANCIAKUPA
A tartományi kormány immár hetedik alkalommal szervezi meg Vajdaságban a Toleranciakupát, amelynek célja, hogy népszerűsítse a multikulturalizmust és a toleranciát a fiatalok körében. A nagybecskereki Kultúrközpontban a megnyitóünnepségen egy alkalmi műsorral kedveskedtek a részvevőknek, a szervezőknek, és az érdeklődőknek. Mgr. Deli Andor, tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár üdvözletét Zorica Belić a titkárság szóvivője tolmácsolta. Az egybegyűltekhez szólt a Vajdasági Iskolák Sportszövetségének a képviselője, Milorad Ivković, az igazgatóbizottság elnöke, a rendezvényt pedig Aleksandar Marton, a nagybecskereki képviselő-testület elnöke nyitotta meg. Az idei projektumban 43 községből mintegy 3000 diák vesz részt összesen 130 iskolából.
Csíkos János, tartományi sport- és ifjúsági segédtitkár a Toleranciakupa kapcsán nyilatkozva elmondta, fő cél, hogy csökkentsék a feszültséget a nemzeti közösségek között, mivel tudjuk, hogy a sporton keresztül a tolerancia, az összetartás, a csapatszellem kiépítése nagyon fontos dolog, és ez által döntöttek úgy hét éve, hogy megszervezik a Toleranciakupát, amely által a fiatalokat össze tudják tartani.
-Külön hangsúlyt fektettek arra, hogy a csapatok többnemzetiségű tagokból álljanak, és így természetesen kialakul a csapatszellem, és ezáltal – remélhetőleg – el tudtuk azt érni, hogy csökkenjenek azok a feszültségek, amelyek kialakultak a 90-es évek során – mondta a degédtitkár.
A sportrendezvények vetélkedői általános és középiskolás diákok, akik közkedvelt sportágakban mérettetnek meg, mint amilyen a kispályás labdarúgás, a röplabdázás, az asztalitenisz és kosarazás. Az elkövetkező időszakban a mérkőzéseket Nagybecskereken, Pancsován, Topolyán, Zomborban, Újvidéken, Szabadkán és Mitrovicán tartják meg, ez utóbbi város lesz a helyszíne a döntőknek, amelyre november 11-én és 12-én kerül sor. A legeredményesebb csapatok egy nyolcnapos külföldi utazáson vehetnek részt.
Hanganyag a megnyitóról!

---

---

ZALA-MEGYEIEK JÓTÉKONYKODÁSA
A zalaegerszegi Humán Európa Szövetség (HESZ) és a Mercy együttes a Közép-bánáti civil szervezetekért mottóval tartottak 2011. október 22-én este egy jótékonysági koncertet a Muzslai Petőfi Sándor MME-ben. A HESZ és a lukácsfalvi Fehér tó – Hagyományápoló és Környezetvédő Egyesület kapcsolata tovább szövődik, hiszen a közelmúltban egy közös projektumként tartottak egy tanácskozást éppen a jövőbeni együttműködésről. Már azon az összejövetelen megfogalmazódott a zalaegerszegiek segítőkészsége, és akkor úgy döntöttek, hogy elsőként egy koncert bevételével próbálnak hozzájárulni a Közép-bánáti civil szervezetek megsegítéséhez. Hegedűs Erzsébet, a Humán Európa Szövetség elnöke elmondta, hogy a jótékonykodás mellett a céljuk, hogy közelebb hozzák Zala megyét Közép-Bánáthoz.
A Mercy együttes frontembere, Strein Attila Balázs Miki elmondta, hogy vendégeket is hoztak erre a koncertre, mégpedig a Gold Band-et és Cocoboy-t. Az est keretében a közönség kedvében jártak, azokat a zeneszámokat játszották legelőször, amelyeket ők kérték, majd a Mercy együttes legújabb CD-jéről is felcsendültek a zeneszámok.
Balanyi Sándor, a lukácsfalvi Fehér tó egyesület elnöke elmondta, hogy egy közös, kistérségi eseményre került ma sor, ami a Közép-bánáti civil szervezetek összefogását tükrözi, ugyanakkor a határon átnyúló kapcsolatokat is erősíti. A tervek szerint az elkövetkező időszakban a bánáti civil szervezetek partnerei lesznek a Zala-megyei szervezeteknek, és várhatóan határon átívelő projektumokat is meg tudnak majd valósítani. A jótékonysági koncert bevételét a civil egyesületek megsegítésére fordítják, és a jövőben ösztönözni szeretnék a szervezeteket, hogy kapcsolatokat építsenek, merjenek partnerként közreműködni más civil egyesületekkel, hogy tovább bővítsék és fejlesszék ezt a Közép-bánáti közösséget.
Hanganyag!

---

---

---

---

A MENTÁLIS EGÉSZSÉGÉRT EGÉSZ ÉVEN KERESZTÜL
A Nagybecskereki Egyházmegyében a Püspökségi Caritas vállalta a 365 nap a mentális egészségért elnevezésű országos kampány koordinálását. Az akció keretében közreműködnek a kórház pszichiátriai osztályával, a Szociális Központtal, a Május 9-e speciális iskolával, a Gerontológiai Központtal, valamint a szellemi fogyatékkal élők egyesületével és a Duga Humanitárius Központtal. A kampány részeként szórólapokat, tájékoztató nyomtatványokat osztottak a polgároknak, majd sajtótájékoztatót és szaktanácskozást is tartottak, ugyanakkor a Duga Humanitárius Központ önsegítő programjában részvevők munkáinak kiállítását is megnyitották 2011. október 14-én a városháza előcsarnokában. A szaktanácskozáson egyébként a többi között elhangzott, Szerbiában minden negyedik ember valamilyen pszichés zavarral küszködik vagy küzdött élete folyamán – ezek a szerbiai Egészségügyi Minisztérium adatai egyébként. Az adatok tükrében fontosnak tartják a személyiségzavarokkal küzdő embertársainkra való odafigyelést.
A Püspökségi Caritas igazgatója, msgr. Gyuris László, nagybecskereki plébános nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az emberek, amikor meghallják, hogy valaki ilyen pszichés zavarokkal, nehézségekkel küzd, hajlamosak arra, hogy izolálják úgy a személyt, mint a családot is.
A Püspökségi Caritas koordinátora, Halmai Tibor elmondta, hogy a kampánytevékenység célja egyrészt a lakosság figyelmének a felkeltése az ilyen gondokkal küzdő emberek elfogadására, ugyanakkor a céljuk, hogy a személyiségzavarokkal küzdő embertársainkat is bekapcsolják a társadalmi életbe, hogy ne rekesszék ki őket a különféle megmozdulásokból. Másrészt a pszichés gondokkal küzdő emberekben tudatosítani szeretnék, hogy ők értékes tagjai a társadalomnak.
Összefoglaló!

---

---

---

---

A NEMZET MÁRTÍRJAIRA EMLÉKEZTEK ELEMÉREN

Eleméren az idén is megtartották nemzeti gyásznapunkon, október 6-án a bánáti központi megemlékezést, amellyel az aradi vértanúkra emlékeznek, Kiss Ernő sírhelyénél. A Szent Ágoston templomban a gyászmisét msgr. Gyuris László nagybecskereki plébános celebrálta paptestvéreivel együtt. A szertartáson jelen volt a református egyházból Kiss Nándor nagybecskereki lelkész és Dolinszky Árpád evangélikus püspök, akik a szentmise végén szóltak az egybegyűltekhez. A gyászmisét követően a szervezőbizottság nevében dr. Tóth-Glemaba Klára és Balázs Ilonka a templom homlokzatán lévő emléktáblát koszorúzta meg.
A templom előtti téren elsőként Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár mondott beszédet, aki hangsúlyozta, hogy európai kultúránk alapja a krisztusi tanítás, valamint hogy európai elvárás a békés egymás mellett élés, a nyitottság a másik ember felé, a diszkrimináció tilalma, az alapvető emberi jogok biztosítása.

- Ma Európában nem fogadható el és nem képzelhető el a kollektív bűnösség elvének alkalmazása és nem lehet az igazság kimondása, a múlt elismerésének kötelezettsége alól sem kibújni. Ezért tárjuk fel szerb-magyar közös erővel, történészek támogatásával 1942 mellett az 1944/45-ös események ártatlan áldozatainak ügyét. Az igazság kimondásával a másik fél és az áldozatok becsületét állítjuk helyre. Kiemelve a legfontosabbat, azt, hogy az erőszakos leszámolások soha többé ne történhessenek meg. Szent Száva és Szent István országainak közös nevezője a kereszténység és az európaiság kell legyen. A mi feladatunk ma is, hogy a béke megőrzésével kerüljük a konfliktusok kiéleződését, hogy a provokációk és feszültségkeltségek hamisságáról, hátsó szándékáról a békét megőrizve rántsuk le a leplet – mondta megemlékező beszédében Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, majd hansúlyozta, hogy Kiss Ernő, a sortűzzel, kendőzetlen arccal szembenéző vértanú hazaszeretetre hív bennünket.

- Arra kér mindnyájunkat, hogy szülőföldünkhöz, őseink egyedülálló nyelvéhez és gazdag kultúrájához hűen és elválaszthatatlanul ragaszkodjunk. Ez mindannyiunk kötelessége -mondta Répás Zsuzsanna, aki arra kérte fel a vajdasági magyarokat, hogy a népszámláláskor vallják meg önmagukat, nemzethez tartozásukat, magyarságukat. Kitért továbbá arra is, hogy a vajdasági magyaroknak tudnia kell azt is, hogy bármilyen eredmények és arányok születnek majd egyes helyeken, az anyaország magyarjaira, és a magyar kormányra mindig számíthat. A vajdasági magyarság nem önmagában áll, hanem a Kárpát-medencei, sőt az azon kívül élő teljes magyar nemzetközösségének fontos része – mondtaRépás Zsuzsanna.
A megemlékezésen dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében elmondta, hogy 162 éve nem felejti a nemzet a szabadságharc, a hős tábornokok, mártírjaink emlékét.

- Százöt esztendővel ezelőtt a Torontál napilap az egész címoldalt ennek az ünnepségnek szentelte. Ezen az ünnepségen avatták fel Kiss Ernőnek a szobrát Nagybecskerek főterén. Az akkori ünnepségen a díszbeszédet dr. Várady Imre országgyűlési képviselő tartotta, kortársunknak, Várady Tibor akadémikusnak a nagyapja – mondta az MNT elnöke, majd idézett abból a néhai beszédből, amelyből kiderült mennyire fájt az aradi golgota a nemzetnek. Várady Imre beszédében abban reménykedett, hogy az emlékmű hozzájárul majd „e haza különböző nyelvű nemzetiségei között a testvéri, békés egyesülés eszméjének a megteremtésében, terjesztésében és megvalósításában”.

- A Nagybecskerek főtéren álló szobrot azóta már rég bezúzták, beolvasztották. A vas, a fém beolvasztható, az erő keresztülviheti akaratát, a szoborból lehetett bilincseket, ketreceket kovácsolni. De egyvalamit nem lehet megtenni a puszta erővel és erőszakkal: nem foszthatnak meg bennünket a hitünktől a nemzet felemelkedésében, hitünktől a megmaradásban és hitünktől a szabadság és 48 eszméjében. Erről csak mi magunk mondhatunk le. Ne tegyük ezt, tisztelt hölgyeim és uraim! Őrizzük meg nemzetünket, őrizzük meg az emlékezetet a hős tábornokokra, a szabadságharc vívmányaira. Éljen a magyar nemzet! – fejezte be beszédét dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
A megemlékezés koszorúzással zárult, amely keretében Kiss Ernő családi sírboltjában, ahol a tábornok földi maradványa nyugszik, elhelyezték a kegyelet virágait. Koszorút helyezett el Magyarország küldöttsége, a belgrádi nagykövetség és a Szabadkai Főkonzulátus képviselői, a Magyar Nemzeti Tanács, a vajdasági magyar politikai pártok, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, Kiss Ernő leszármazottai, a nagybecskereki önkormányzat és számos civil szervezet is.

---

---

---

---

---

---

KÁLMÁNY LAJOS EMLÉKÉNEK MEGŐRZŐIVÉ VÁLTAK A SZENTMIHÁLYIAK (IS)
2011. szeptember23-án kezdődött Szentmihályon a hagyományos búcsúi rendezvénysorozat, amely keretében több programot valósítottak meg. Pavlovics Ervin, Szentmihály helyi közösségének elnöke elmondta, hogy a gazdag műsorban kivette részét mindegyik helyi szervezet.
Attól eltekintve, hogy nincs helyi járulék - önerőből valósították meg a betervezett műsoraikat. A horgászok halászléfőző-versenyt szerveztek, a vadászok agyaggalamb lövészeten vettek részt, a harcosok megkoszorúzták bajtársaik emlékművét, majd utána közös társalgást rendezték. A fiatalok részére volt diszkó est, de ugyanakkor az idősebbek is élőzene mellett szórakozhattak az esti órákban. A helyi közösség tanácsa díszebédet rendezett a falubeli és vidéki vendégek részére, ezen kívül volt még egy tarka művelődési műsor, amelyen vendégelőadók is felléptek a helybeli műkedvelők, iskolás gyerekek mellett, meg persze a sportrendezvények közül a labdarúgó mérkőzés sem maradt el.
A búcsúi program egyik fénypontja mindenképpen az ünnepi szentmise volt, amelyet msgr. Bogdán József, tordai plébános celebrált paptestvéreivel, msgr. Gyuris Lászlóval, nagybecskereki plébánossal, Varga Zoltán SDB muzslyai káplánnal, msgr. Bú András, nagybecskereki káplánnal és Ft. Halmai János, nagybecskereki segédlelkésszel együtt.
A szentmise után Kovács Elvira, parlamenti képviselő leleplezte Kálmány Lajos tiszteletére felhelyezett emléktáblát, amely a templom toronyfalán kapott helyet. Budai László, a VMSZ helyi szervezetének elnöke elmondta, hogy már régebb is volt kezdeményezés arra, hogy e neves néprajzkutatónak emeltessenek valamilyen emlékhelyet, és most megvalósult a régen dédelgetett álmuk, és felavatták, majd Bogdán atya megszentelte az emléktáblát.
A Bánságban, ahol Kálmány Lajos papi hivatását töltötte, ugyanakkor néprajzkutatóként tevékenykedett, ez a harmadik emléktábla tiszteletére. Szentmihályon a XIX. század végén, két évet szolgált, és e rövid idő alatt hihetetlenül sok folklorisztikai anyagot mentett át az utókornak.
Hanganyag!

 

(A kisképekre rákattintva megjelennek nagyba)

---

---

MAJTÉNYI MIHÁLYRA EMLÉKEZTEK SZÜLŐVÁROSÁBAN, NAGYBECSKEREKEN

110 éve született Majtényi Mihály

Majtényi Mihály emléke előtt tisztelegtek a nagybecskereki Madách Amatőr Színház Irodalmi Színpada rendezésében 2011. szeptember 19-én. Az ünnepi irodalmi esten bemutatták Majtényi Mihály két kötetét, a Kokain és a Mocsár címűt, ugyanakkor a Híd júliusi számát is ismertették, amelyben emlékeztek az egykori főszerkesztőre.
Mgr. Bordás Győző, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. megbízott igazgatója nyilatkozatában elmondta, a szerkesztőség úgy érezte, hogy Majtényi Mihály születésének 110. évfordulóját valami módon meg kellene jelölni.
-Arra a megállapításra jutottunk, hogy legérdekesebb volna reprintkiadásban megjelentetni a Kokain című novelláskötetét, amely Zentán látott napvilágot 1929-ben, és ma már egy abszolút könyvritkaságnak számít. Ehhez a novelláskötethez mellékeltük a most 90 éves Szeli István tanár úr tanulmányát, amely Majtényi Mihály indulóéveiről, azaz zentai éveiről szól, tehát így kötődik egy kicsit e két dolog, és azt hiszem, hogy egy nagyon érdekes és hasznos kiadványt sikerült ezáltal megjelentetni, méltót ehhez a kettős jubileumhoz – mondta mgr. Bordás Győző.
Mgr. Németh Ferenc művészettörténész, a Fórum Könyvkiadó igazgatója-főszerkesztője elmondta, hogy a kiadó úgy tartotta ildomosnak és méltónak, hogy a Mocsár című regény kötetben való megjelentetésével tiszteleg Majtényi Mihály emléke előtt.
-Tudni kell, hogy Majtényi a Fórum Könyvkiadó munkatársi gárdájának egyik legjelesebb tagja volt, és ebből adódóan kötelességszerűen meg is jelentettük ezt a könyvet, amelynek igen érdekes története van. 1927-ben hirdette meg a szabadkai Bácsmegyei Napló regénypályázatát, amelyen Majtényi harmadik díjat nyert ezzel a kisregényével. 1928 január-februárjában öt folytatásban jelent meg a regénye a Bácsmegyei Naplóban. Ezzel, hogy a Fórum Könyvkiadó Intézet megjelentette a Mocsár című regényét, tulajdonképpen kiteljesedik Majtényi irodalmi opusza, mert valójában a Mocsár volt az a műve, amellyel letette névjegyét a vajdasági magyar irodalomba. Ekkor döntötte el valójában, hogy az írói pályafutást választja, azzal, hogy természetesen újságíró is volt – mondta Németh Ferenc.
Dr. Faragó Kornélia, a Híd főszerkesztője elmondta, a folyóirat egykori főszerkesztőjére emlékezett a júliusi számával, és nemcsak a Híd egykori főszerkesztőjére, hanem arra az íróra, aki két kötetet is szentelt a vajdasági irodalom múltjának - emlékezésekben.
-Úgy gondoltuk, hogy egy ilyen írói személyiségnek feltétlenül kijár az emlékezés. Két nagy szöveget hoztunk - terjedelmileg is nagyot. Az egyik, Németh Ferenc szövege azért érdekes, mert Majtényi Mihály indulásával kapcsolatosan tisztáz néhány adatot, dátumokat és szerkesztőségi helyeket, mert Becskereken Majtényi több lapnál is dolgozott, és elég sok dokumentum került elő ezzel kapcsolatosan. Tehát Németh Ferenc szövege olyan mozzanatokat hoz be, amelyek a Juhász-féle Majtényi monográfiában sincsenek benne. A másik szövegnek pedig azért örültünk különösen, mert azt egy fiatal hölgy írta, Mészáros Krisztina, aki most indult, és sikerült neki maivá olvasni Majtényi Mihályt. Tehát az irodalomtudományi érdeklődés központjában álló mai fogalmak szempontjából olvasta végig az életművet, természetesen különös tekintettel a Császár csatornájára, mint nagyon jelentős műre, azután az Élő vízre, de tulajdonképpen áttekintette az egész életművet.
A rendhagyó irodalmi esten jelen volt Markovics-Majtényi András is, Majtényi Mihály fia. Az est moderátora Kajári Margit volt.

Hangfelvétel!

---

---

---

---

---

---

ALAPOS ELŐKÉSZÜLETEK A NAGYBECSKEREKI EGYHÁZMEGYE JUBILEUMÁRA

Nagybecskereken sajtótájékoztatót tartott 2011. szeptember 15-én msgr. dr. Német László nagybecskereki megyéspüspök az egyházmegye 25 éves jubileumi ünnepsége kapcsán, amelyet szeptember 24-én tartanak meg a székesegyházban.
A püspökatya elmondta, hogy a jubileumi előkészület három egyházi évig tartott, és mindegyike a keresztény élet egy-egy fontos jellegzetességére - az igehirdetésre, az istentiszteletre és a tevékeny szeretetre – összpontosított.
A két szentmise valójában hálaadó szentmise lesz, amelyen megköszönik az Istennek azt a kegyelmet, hogy nagybecskereki székhellyel önálló püspöksége van az egyházmegyének. Egyébként a nagybecskereki püspökséget Boldog II. János Pál pápa alapította 1986. december 16-án, és a 25. évforduló napjára ugyancsak egy sajtótájékoztatót tart a püspökatya, ugyanis ekkor mutatják be a püspökség sematizmusát, az áttekintő könyvét az életükről, a múltról, a jövőről, a tervekről. Ugyanakkor a Városi Múzeumban az egyházmegye területén összegyűjtött liturgikus kellékekből is nyílik kiállítás.
A 25 éves jubileumra való tekintettel megalapították a Szent Gellért-díjat, amelyet világiak kapnak több évtizedes, önzetlen egyházi szolgálatukért.

---

PETŐFI SÁNDOR DOMBORMŰ LUKÁCSFALVÁN
Lukácsfalván, Kisboldogasszony napjához legközelebb eső vasárnap ünnepelik a falunapot, a hagyományos búcsút. Az idén ez a nap 2011. szeptember 4-ére esett. Ez a bánáti, kis település 226 éves múltra tekint vissza, és az idei falunapi rendezvénysorozatra az Együtt – Egymásért elnevezésű testvértelepülések Kárpát-medencei hálózatnak köszönve, eljöttek a testvértelepülések képviselői is. A magyarországi Berekfürdőről érkező vendégeket dr. Hajdu Lajos polgármester vezette, Zalakomárról Varga Miklós polgármester vezetésével jöttek a látogatók, Tóth Bálint, polgármester vezetésével érkeztek az ukrajnai, tiszapéterfalvi vendégek, ugyanakkor Székely Ernő Csíkszentkirály polgármesterével is érkezett egy csoport. A szlovákiai Krasznahorkaváralja testvértelepülésről nem tudott jelen lenni a küldöttség, hanem Szepesi Géza vezetésével érkezett egy szlovákiai csoport. Berekfürdőn, a nyár folyamán született meg az ötlet, hogy egy Petőfi Sándor domborművet ajándékoznak Lukácsfalvának, ennek az alkotásnak az ünnepélyes leleplezésére került sor ma. Az ünneplő közösség elsőként együtt elénekelte a Himnuszt.
A rendezvényre ellátogatott Thomka Orsolya, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kapcsolattartási Főosztály Délvidéki osztályvezetője is. A vendégeket, az egybegyűlteket elsőként Mészáros István, Lukácsfalva helyi közösség tanácselnöke köszöntötte, majd dr. Zsoldos Ferenc, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke szólt az ünneplő közösséghez.
-Mindig örömmel jövök ide Lukácsfalvára, hiszen a kezdetektől fogva látom azt az eredményt, amelyet egy kis közösségfejlesztés el tud érni. Amikor megismertem ezeket az embereket itt Lukácsfalván, akkor még csak a reménytelenséget láttam a szemükből, az elveszettséget és a mindentől távollevőségnek a gondolatát. Most pedig azt látom, hogy van egy erős közösségfejlesztő egyesületük, van egy közösségük, amely hisz a jövőben, és ez a közösség becsatlakozott most már nem csak a délvidéki magyarság hálózatába, hanem Kárpát-medencei szinten is jelen van ez a falu. Külön öröm számomra, hogy elsősorban mi határon túli magyarok segítjük egymást, és az anyaországi önkormányzatok is segítenek abban, hogy a nemzeti integráció ténylegesen létrejöjjön. Én hiszek abban, hogy a határon átívelő nemzeti integráció, a magyar nemzet újra erős lehet és hiszek abban, hogy valóban úgy tudjuk megélni a 21. századot, hogy sikeres és erős nemzet lehetünk – mondta dr. Zsoldos Ferenc, aki továbbá megköszönte a Délvidék nevében ezt az ajándékot, és arra kérte a vendégeket, hogy továbbra is segítsék ezt a kis közösséget, hogy valóban megmaradjon és erős legyen.
Ezt követően dr. Hajdu Lajos, Berekfürdő polgármestere köszöntötte a jelenlevőket, szólt Petőfi Sándorról, aki egy rendkívül termékeny költő volt, 782 költeményt hagyott az utókornak.
-Remélem, hogy ez a Petőfi dombormű is arra fogja emlékeztetni a lukácsfalviakat, hogy ugyan a nemzettől messze vannak, de ez nem azt jelenti, hogy távol is. Gondolatban, érzelmekben nagyon közel vagyunk egymáshoz.
Dr. Hajdu Lajos a köszöntője után Mészáros Istvánnak Lukácsfalva tanácselnökének átadta Berekfürdő adománylevelét a dombormű kapcsán, amellyel erősíteni szeretnék a testvértelepülési kapcsolatot.
Györfi Lajos szobrászművész, az emléktábla megalkotója is üdvözölte a jelenlevőket, aki felhívta a figyelmet a dombormű alatti Petőfi Sándor Magyar vagyok című verséből vett idézetre: „…De semmi kincsért s hírért a világon/El nem hagynám én szűlőföldemet…”.
Mindenki örömére a dombormű a Petőfi Sándor utca elején kapott helyet.
A program a tanács díszülésével folytatódott, ahol a falu vezetői a jövőbeli tervekről beszélgettek a testvértelepülések képviselőivel. Kisboldogasszony tiszteletére megtartották a búcsúi szentmisét, majd délután rövidfilmeket vetítettek Lukácsfalváról, amelyeket vállalkozó szellemű helybeli fiatalok készítettek. Az ünnepi műsor a nagybecskereki Petőfi MME tagjainak összeállításával zárult.
Hangfelvétel...

Kónya-Kovács Otília

---

---

HETEDIK PARADICSOMNAP LUKÁCSFALVÁN

Lukácsfalván 2011. szeptember 3-án kezdődött a kétnapos faluünnep, melynek keretében tartották meg a helyi közösségének tanácsa és a Fehér tó – Hagyományápoló és Környezetvédő Egyesület szervezésében a VII. Paradicsom-napot. Ezúttal Kárpát-medencei szintre emelték a versenyeket, hiszen nemrégen az Együtt – Egymásért Tertvértelepülések Hálózata keretében öt testvértelepülése lett Lukácsfalvának. A Paradicsom-napon képviseltette magát Magyarországról Zalakomár és Berekfürdő, Ukrajnából Tiszapéterfalva, valamint Erdélyből Csíkszentkirály. A szlovákiai Krasznahorkaváralja képviselői nem tudtak jelen lenni ezen a rendezvényen. A polgármesterek vezette csoportokból néhányan részt is vettek a Paradicsom-napi versenyeken.
Ezúttal három kategóriában vettek részt a környező településekről, és a külföldről érkezett versenyzők. A friss paradicsom kategóriában 29-en, a befőtt paradicsom mezőnyben 31-en versenyeztek, és 21-en hoztak óriásparadicsomot. Branko Čičić, a biotermelést fejlesztő és terjesztő, belgrádi Organikus Szerbia Alap vezetője és Fodor István, a nagybecskereki Vojvodina szálloda képviselője a friss paradicsomokat értékelte, míg Katona-Debreczeni Gizella, a nagybecskereki Sonja Marinković Általános Iskola igazgatónője és Vesna Konstantinov, a belgrádi biotermékeket forgalmazó, Media Master cégvezetője értékelték a befőtt paradicsomokat.
A Kárpát-medence legízletesebb friss paradicsomát a zsűri értékelése szerint a zsablyai Nikola Bunčić termelte, a második helyezett lett a helybeli Mirjana Markov, a harmadik helyre került a lukácsfalvi Dragoslav Radišić. A legfinomabb házilag készített befőtt paradicsomot a muzslyai Sziveri Mihály főzte, a második helyre került a muzslyai Kátai Anna befőtt paradicsoma és a harmadik lett a helybeli Gombár Anna paradicsomléje. A verseny legnagyobb paradicsomát a nagybecskereki Dimče Đorić termelte és 990 grammos volt, a második helyen végzett Dragoslav Radišić, akinek a paradicsoma 930 grammot nyomott és a harmadik helyre került a 890 grammos óriási paradicsomával a helybeli Bakos Ervin.
Dr. Hajdu Lajos Berekfürdő polgármestere egy különdíjat is átadott, amelyet a helybeli Molnár Katalin vehetett át, aki negyedmagával egy hetet tölthet berekfürdőn.
A versenyek után a Fehér tó – HÁKE kancsikásai bemutatták a falu központjában, hogyan lehet kancsikával szedni a paradicsomot, majd az ostorcsattogtatók részére is volt egy verseny. A délután folyamán halászléfőzésben is megmérettettek az érdeklődő szakácsok.

Hanganyag!

---

---

A NAGYBECSKEREKI LEÁNYKOLLÉGIUM JUBILEUMA
Nagybecskereken, a Miasszonyunkról nevezett Iskolanővérek zárdakápolnájában a leánykollégium fennállásának 15. évfordulójára szervezett ünnepség 2011. augusztus 27-én egy hálaadó szentmisével kezdődött, amelyet msgr. dr. Német László nagybecskereki megyéspüspök celebrált, paptestvéreivel együtt. A néhai kollégisták családjaikkal együtt jöttek erre a találkozóra, legtöbbjük ma már családanya, akik örömmel üdvözölték a nővéreket, egymást, és ismét hálát adtak azért, hogy otthonra leltek középiskolai tanulmányaik során a leánykollégium berkeiben. A vendégek között volt a Miniszterelnöki Hivatal képviselője, Thomka Orsolya személyében. A püspökatya elismerően beszélt a nővérek áldásos munkájáról, megemlítette, hogy visszakapták a zárda épületét, ahol a volt egészségügyi szakközépiskola működött, majd utána a mezőgazdasági szakközépiskolát költöztették be az épületbe, és annak ellenére, hogy ígéretet tettek a város vezetői, mégsem hajlandóak bérletet fizetni a tulajdonosoknak.
A szentmise végén Ulrik Mária Mónika nővér, tartományi főnöknő méltatta az elődök – Josephina, Bernadette, Gizella és Margit nővérek - munkáját, és beszélt az utódok - Regina és Cecília nővérek - feladatáról a keresztény fiatalság nevelésében. A szentmise után az ünnepség a nagybecskereki Petőfi MME-ben folytatódott, ahol Gizella nővér emlékezett az elmúlt 15 évre, és mint mondta, neki és Margit nővérnek a leánykollégium fennállása óta mintegy 120 „leánya” volt, és most már 45 „unokával” is büszkélkedhetnek. Hanganyag!

---

---

XII. INOCOOP

Az idei, 2011. évi INOCOOP innovációs, kooperációs és vállalkozói kiállításon 12 hazai és 9 külföldi, közöttük Európai Uniós tagállamokból való gazdasági kamara mutatkozik be, mintegy 180 kiállítóval. A kiállítók között vannak vállalatok intézmények is hazánkból meg külföldről is. Ezen a háromnapos kiállításon romániai, magyarországi, szlovákiai, csehországi, ausztriai, hollandiai, németországi, olaszországi, bulgáriai bemutatkozók is vannak, de ugyanakkor jelen vannak a néhai Jugoszláviából kivált, szomszédos államok is.
Az ünnepélyes megnyitón felléptek a nagybecskereki Josif Marinković zenede kórusának tagjai Zorica Kozlovački vezényletével, akik szép eredményekkel tértek haza a nemrégen Ausztriában megrendezett versenyről. A szervezők nevében mgr. Milan Radaković, a körzeti gazdasági kamara elnöke, a város nevében pedig a polgármester, dr. Mileta Mihajlov üdvözölte a jelenlevőket, majd a rendezvényt Pásztor István, tartományi kormányfő-helyettes, gazdasági titkár nyitotta meg.
-A tartományi gazdasági titkárság számára, és a vajdasági kormány számára is a kiállítások fontos intézmények, mert egyrészről meg tudjuk önmagunkat mutatni, másrészt pedig vendéglátókként, az itteni kiállítások tekintetében lehetőséget biztosítunk arra, hogy megismerjenek bennünket, itthon ismerjenek meg bennünket. Az én meggyőződésem az, amikor kicsi a költségvetés, szegény az eklézsia, az ilyen jellegű próbálkozások, kísérletek társfinanszírozása nagyon hatékony tud lenni. Azért társfinanszírozás ez is, mert itt nem csak a tartományi gazdasági titkárság adott hozzá pénzt, hanem a város is, a regionális gazdasági kamara is. Tehát adományokból sikerült ezt összehozni. Úgy gondolom, hogy ezek fontos események azért is, mert kísérőrendezvények vannak, amelyek gazdagítják ezeket a napokat. Ha még - mint itt Nagybecskereken - a Sörnapokra fűzik rá, akkor olyan vonzerőt tudnak jelenteni a város számára, amelyből mindenki csak gazdagabban tud kijönni – mondta a megnyitó utáni nyilatkozatában Pásztor István.
Ezen a kiállításon kiemelt hangsúlyt kapott az organikus termelés, az egészséges termékek előállítása. Az idén is egy vásárhelyen két kiállítás zajlik: az egyik a vállalkozók kiállítása, a másik pedig egy regionális bemutatkozás megvalósítása Európai Uniós támogatásból, amelyet Nagybecskerek, Kevevára és Pancsova szervez.
A kiállítással párhuzamosan az érdeklődők, termelők, vállalkozók részére tanácskozásokat, és szakelőadásokat is szerveznek. A XII. INOCOOP szombaton délután zárul.

Hanganyag!

---

---

---

---

---

---

HALÁLOS FENYEGETÉS
Megölünk benneteket, magyarok – a többi között ez a halálos fenyegetés állt azon a kézzel írott levélben, amelyet ismeretlen tettes/tettesek dobtak a nagybecskereki református egyházközség postaládájába.
Kiss Nándor, nagybecskereki református lelkész 2011. augusztus 18-án találta meg a magyarokat fenyegető levelet az egyházközség postaládájában, miután a módosi anyanyelvápoló táborból hazaért. A levél tartalmáról a lelkész elmondta, hogy a magyarok édesanyját szidták, kétszeres halálos fenyegetés van beleírva, és azt kívánja/kívánják a levél szerző(i), hogy a magyaroknak, amíg van idejük, hagyják el az országot, és költözzenek Magyarországra.
A tiszteletes az esetről értesítette a Magyar Nemzeti Tanácsot és feljelentést tett a helyi rendőrségen. Az eredeti levél, a füzetlapra írt fenyegetés a rendőrségen maradt a nyomozás érdekében.
-A levelet szerbül írták, viszont nem lehet megmondani biztosan, hogy szerb, vagy magyar írta-e. Az is lehet, hogy szerb írta, de takarni akarta nemzeti hovatartozását, az is lehet, hogy magyar, de a magyarságát akarta volna takarni… Magyar és szerb betűket egyaránt használtak a levélben, ugyanakkor magyar és szerb ékezeteket is.
A lelkész elmondta, hogy nincs különösebben megijedve az incidens után, ezt az üzenetet fogalmazta meg:
-Vállaljuk, maradunk! Ez az a két szó, amit ilyen embereknek üzenhetünk. Ennyit talán megértenek, ennyit talán - ahogy mondanánk – fel fog az eszük, amely úgy látszik elég rövid. Nem ijedünk meg, nagyapáinkkal is ezt tették, szüleinkkel is ezt tették, hát most rajtunk van a sor. Vállaljuk, és maradunk – mondta Kiss Nándor nagybecskereki református lelkész.
Hanganyag!

---

---