FŐOLDAL  
HK MUZSLYA
 
MÁRIA SZENT NEVE
 
SZERVÓ M. ISKOLA
   
   
MUZSLAI PETŐFI SÁNDOR MME
 
LEHEL SK
 
   
   
   
   
   
MAGYAR HÁZ
 
 

SZJMSZ

   
   
MUZSLYAI ÚJSÁG
 
AMATŐR SZAKÁCSOK
 
KÖZÉP-BÁNÁTI
     
   
   
Közép-bánáti mozaik
   



.



ALKOTÓNAP LUKÁCSFALVÁN

Három éve szervezték meg először – akkor még magánkezdeményezésként - a Fehér tó alkotótábort, és tavaly karolta fel e rendezvényt a lukácsfalvi Fehér tó – Hagyományápoló és Környezetvédő Egyesület, és most, 2012. augusztus 14-én tartották meg a harmadik ilyen jellegű alkotónapot.

A régi mesterségek közül a kancsika készítésére is alkalom adódott. A Fehér tó közelsége ihletet ad a munkához, de a szervezők sugallták a képzőművészeknek, hogy a falu névadójának, Lukács Lázárnak szenteljék részben ezt a napot, régi fényképek, festmények is hozzájárultak a múlt felidézéséhez.

A képzőművészek mintegy 10-en voltak, és ki-ki a kedvenc technikáját alkalmazva alkotott. A jelenlevő amatőrök az ilyen táborokat különösen kedvelik, hisz azt vallják, sokat tanulhatnak egymástól ilyen közös alkotónapon. Amellett, hogy a Fehér tó egyesület képállományát is gazdagítják, barátkoznak, társalognak és eszmecserét folytatnak.

A kancsikakészítés terén főleg a fiatalok érdeklődtek, akik Ladvánszky Istvántól, kancsikázótól és -készítőtől sokat eltanulhattak. A kancsika egyik része, a sugár megfonása a legfontosabb dolog, hiszen az szakad el leghamarabb a kancsikázás során, így egy igazi kancsikásnak azt illik tudni megfonni.

A Fehér tó festőtáborban készült alkotásokat a nagyközönség a szeptember elsején és másodikán sorra kerülő falunapi rendezvényen láthatja.

Hanganyag!



KÁRPÁT-MEDENCEI CSALÁDOS HÁLÓ TÁBOR VOLT BAJÁN

2012. augusztus 5-e és 12-e között rendezték meg Baján a Délvidéki Háló Mozgalom fő szervezésében a Kárpát-medencei Családos Háló Tábor.

Hanganyag: elsőként a szervezők egyikét, Koncz Andrást, a Háló vezetőségének tagját, a budapesti Háló iroda vezetőjét hallják!



AZ ARACSI PUSZTATEMPLOM EMLÉKÜNNEPE

Az Aracsi Pusztatemplom idei, XIV. Emlékünnepsége a tordai Nepomuki Szent János templomban 2012. július 28-án ünnepi szentmisével kezdődött, amelyet msgr. dr. Német László, nagybecskereki megyéspüspök celebrált paptestvéreivel együtt. A szentbeszédben a püspökatya elmondta, hogy az aracsi Pusztatemplom romjai Bánságban, éppúgy, mint a bácsi vár romja beszélnek, regélnek emberekről, népekről, kultúráról, történelemről, múltról, jelenről és jövőről.

-A romok fogalma nem csak épületekre használható. Romokban hever az életed – szoktuk mondani, ha valami nagy tragédia történik. Egy szerelem, egy kapcsolat megszakadása, egy barát elvesztése, egy család szétesése, ez mindig egy tragédia, és utána mondjuk, romokban hever az életed. De ugyancsak beszélhetünk erkölcsi, társadalmi, vagy gazdasági romokról is. Még csak a mindennapi sajtót sem kell követnünk, vagy híreket hallgatnunk, hogy tudjuk, hogy például hazánk gazdasága romokban hever. Ezt érezzük a saját bőrünkön. Az ilyenfajta romok erkölcsi értékek tiszteletben tartásától is függ – mondta a püspökatya, majd hozzáfűzte, hogy nagyon sok „romot” kellene itt eltakarítani, hogy a fiataljaink ne hagyjanak el minket, hogy ne az legyen az első vágyuk, hogy minél előbb, és minél távolabbra menjenek szülőfalvuktól, városuktól, hazájuktól.
-Romokat azonban, kedves testvéreim, meg lehet javítani, lehet karbantartani, és lehet velük dolgozni. Az aracsi romok azt is rebesgetik, hogy emberi törekvéssel lehetne javítani a helyzetén és a kinézeten. És ez még jobban vonatkozik a másfajta romokra, amelyeket említettem, az erkölcsiekre. Mi, kedves testvéreim, vessük Istenbe a hitünket, és erőt fog adni, hogy megőrizzük a szent romjainkat, mint az aracsi Pusztatemplomot.
A szentmise közben, Orosz Attila, református esperes igehirdetésében kitért arra, hogy mit jelent a hívők számára a templom, a lelki hajlék, ahol jó érzik magukat az emberek Isten közelében.


A rendezvényt – mint immár 14 éve, ezúttal is az Aracs Hagyományápoló Társaság szervezte, az egybegyűlteket Vajda János, a társaság elnöke is köszöntötte. A beszédében a többi között a következőket mondta:
-A tordai Aracs Hagyományápoló Társaság egyik fő célja, hogy minél előbb megismerjék, felfigyeljenek az aracsi Pusztatemplomra és ezáltal támogatók jelentkezzenek a megmentésére – mondta Vajda János, majd beszédében kitért arra a kérdésre is, hogy kié valójában a Pusztatemplom.
-Mi, akik itt vagyunk, megadtuk a választ: az aracsi Pusztatemplom azoké, akik törődnek vele, akik ide járnak zarándokútra, akik most itt vannak. Tehát a miénk – hangsúlyozta Vajda, és beszédét a következőkkel zárta:
-Megajándékozottnak lenni csak az Isten által lehet. Kérjük a mindenható Istent, ajándékozza meg az aracsi Pusztatemplomot újabb öt évszázaddal, hogy még ezután is sokszor meg tudja válltoztatni arculatát, gyökere legyen az itt élő magyar népnek, amelybe kapaszkodhat.


Az aracsi Pusztatemplom búcsúján ünnepi köszöntőt mondott dr. Zsoldos Ferenc, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, aki elmondta, hogy Aracs nagyon sok mindenben párhuzamba állítható a népünk történelmével.
-Ha kimegyünk Aracsra, akkor azt látjuk, hogy a puszta közepén ott van egy romos templom, már nincs neki teteje sem, de a falak még állnak, és még mindig impozáns az építmény. Ha bemegyünk a falak közé, még mindig hűst ad. Tehát a puszta közepén, a semmi közepén egy több évszázados épület még mindig áll. Valahogy a mi népünk is kicsit így van ezzel, hiszen az elmúlt kilencven év nagyon sok nehézséget hozott a nemzetünknek. Nagyon sok veszteség ért bennünket, elvándorlás, gond, asszimiláció, ennek ellenére még mindig vagyunk – mondta dr. Zsoldos Ferenc, majd, hogy mégis mi adja az erőt Aracsnak, és mi adja az erőt nekünk, a következőképpen fejtette ki:
-Aracsot, magát a templomot a tégla és a kötőanyag adja, hiszen egyértelmű, hogy azok a téglák maradtak meg, és a kötőanyag, ami a téglákat összekötötte. A mi nemzetünknek az erejét valójában mi emberek, a magyar nemzetnek a tagjai adják és a közöttünk lévő kapcsolat, ahogy egymáshoz kötődünk. Az erőnket, a hitünket nem szabad elfelejtenünk: úgy Istenben, mint nemzetünkben.


Az ünnepi műsor keretében Torda egyik testvértelepülésének, Tiszaalpárnak a polgármestere, dr. Vancsura István is köszöntötte az egybegyűlteket. A rendezvényen felléptek e testvértelepülés dalkörének tagjai, továbbá egy szavaló, de bemutatkozott a csókai Orfeusz férfikórus, Tápai Tibor versmondó, Nyerges Ármin, helybeli énekes, Nagy Szabina, mesemondó, és a törökbecsei Micsik Béla, tekerőlantos.
Hangfelvétel!



AMATŐR GYŰJTŐK ÉS KÉZIMUNKÁZÓK KIÁLLÍTÁSA
A nagybecskereki Petőfi MME-ben második alkalommal szervezték meg 2012. július 23-án az amatőr gyűjtők kiállítását, akikhez csatlakoztak a kézimunkázók, meg az amatőr festők is. A célja e rendezvénynek, hogy egy egyedi alkalmat biztosítsanak a különféle gyűjtemények bemutatására. Ilyen megmozdulásokkor a gyűjtők talán éppen a féltve őrzött „kincseikből” egy-egy legkedvesebb darabot hoznak el, vagy ha kisebb tárgyakat gyűjtenek, akkor akár többet is bemutathatnak. A jelentősége ennek a kiállításnak az ismerkedésben rejlik – mondta Tóthné dr. Glemba Klára, a Petőfi MME elnökasszonya, aki fölöttébb örül annak, hogy a nagybecskereki magyarságot ezen a téren is össze tudják verbuválni, illetve az egyesület berkeiben működő Art Klub vezetőjének, Meleghy Zsuzsanna ötlete alapján a gyűjtők maguk is jelentkeztek, és örömmel fogadták ezt a lehetőséget. Ezúttal 18 gyűjtő, kézimunkázó, illetve kézműves tevékenységgel foglalkozó egyén mutatkozott be. A kiállításon a kis játékautóktól a régi mérlegekig, a kosaraktól a több országból összegyűjtött étlapokig sok érdekességre rábukkanhatott az ember. Nem vitás, hogy ennek a rendezvénynek folytatása is lesz, ám - mint az elnökasszony mondta - időt adnak a gyűjtőknek arra, hogy ismét fellángoljon az ötlet, hogy megérjen a helyzet egy újabb kiállításra, amikor majd mindannyian érezni fogják, hogy a féltve őrzött gyűjteményeket jó lenne bemutatni a nyilvánosság előtt.
Hangfelvétel: elsőként Tóthné dr. Glemba Klára, a nagybecskereki Petőfi MME elnöke szólal meg!


A PACSÉRI MIT TÁBORBAN ERZSÉBETLAKI ÉS MUZSLYAI FIATALOK IS VOLTAK

Július 19-én kezdődött és július 26-án zárult Pacséron, a Moša Pijade Általános Iskolában és udvarán a MIT-tábor. Az idén 225 gyerek jelentkezett a 12 altáborok egyikébe, és egy hétig szórakoztak, barátkoztak, valamint játszva tanultak. Július 25-én este az altáborokban tevékenykedők, alkotók bemutatták a munkájuk gyümölcsét, így kiállításokat tekinthettek meg az érdeklődők. Például, a modellezők, fafaragók, meg a nem mindennapi földrajzos csoportosok is a nagyközönségnek bemutatták, mivel foglalatoskodtak az elmúlt néhány napban. Ugyanakkor a hip-hop táncosok és a fitneszt gyakorlók is az est keretében megtanult táncmozdulatokat produkálták. A színész altábor részvevői pedig Horváth Blanka-H. Rice Valéria: Piedesztál című darabját adták elő. A búcsúest keretében a rendezői csapat is felsorakozott a színpadra, akik nagy tapsot kaptak, ugyanúgy a táborozó fiatalokat is megtapsolták, hiszen mindannyian, közösen valósították meg a tartalmas hetet. Az esti tábortűz után is tovább folytatódott a búcsúzkodás. A táborvezető, ifj. Méhes Béla elmondása szerint a tábor szervezői összegezni fogják a táboraikat, és bizonyára - mint minden évben - a jövő évi táborokban is sok érdekességre számíthatnak majd a fiatalok.
Hanganyag1: a tábor kezdetéről!
Hanganyag2: a tábor záró rendezvényén!



NÉMET NYELVBŐL SIKERES

A nagybecskereki Sonja Marinković Általános Iskola egyik végzős diákja első díjat érdemelt ki német nyelvből a köztársasági versenyen.

E siker kapcsán kérdeztük a német szakos tanárnőt, Kádár Otíliát és tanítványát, a díjazott fiatalt, Nagyiván Leonát.

Hanganyag!



A MADÁCH ÚJ HONLAPJA

Az idén ünnepli fennállásának 60. jubileumát a nagybecskereki Madách Amatőr Színház. Ebből az alkalomból egy új honlapot is indítottak. Erről nyilatkozott Jenovay Lajos, szervező.

Hanganyag!



KÖRÚTON A PANNONIA SACRA DIÁKJAI

Hatnapos délvidéki körúton vett részt 30 hetedikes gyerek a Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskolából, akik néhány tanárral, szülővel, felnőttel több településen jártak.

A szálláshelyük Muzslyán volt, a kollégiumban.

 

Hanganyag: Élménybeszámoló következik, elsőként az osztályfőnök nyilatkozott.



TÁBOROZÁS ERZSÉBETLAKON

Еrzsébetlak és Vonyarcvashegy között immát hat éve él egy igen gazdag, gyümölcsöző kapcsolat. 2012. június 25-e táján magyarországi gyerekek, kísérőtanárokkal együtt jöttek egy táborba, Erzsébetlakra, ahol különféle programokkal várták őket.

Hanganyag: Elsőként Pozsár Halász Éva, tanítónő, a helybeli Császártó MME elnökasszonya szólal meg!



ERZSÉBETLAKON IS VOLT KONZULI ÜGYFÉLFOGADÁS

A Szabadkai Főkonzulátus munkatársai a bánsági szórványban már több alkalommal, több helyszínen tartottak ügyfélfogadást, amely alkalmával az egyszerűsített honosítási kérelmeket vették át a polgároktól. 2012. június 26-án a Nagybecskerektől mintegy 23 kilométerre fekvő Erzsébetlakon tartottak konzuli fogadónapot. Az alig több mint 1400 lakost számláló településen a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 400 magyar él.
Rab Márton, a Szabadkai Főkonzulátus konzulja elmondta, hogy ezúttal mintegy 90 kérelmet vettek át. A terepen néha technikai gondokba ütköznek, mint például, sokan nem tudják, hogyha valaki elvált, attól eltekintve kérelmezni kell a magyarországi házassági anyakönyveztetést. De az ilyen eseteket kiszűrik, hogy ne ismétlődjenek meg. A konzul elmondása szerint több alkalommal is azt tapasztalták, hogy a kérelmező nem tudta a nyelvet, ilyenkor azt kérik a tisztelt ügyféltől, hogy tanuljon meg magyarul és három-négy hónap elteltével átadhatja a kérelmet.
Rab Márton konzul elmondása szerint volt rá példa, hogy a nyelvet interneten keresztül tanulta meg az illető, és a törekvése sikerrel járt, végül is semmi akadálya nem volt annak, hogy a kérelmet gond nélkül átvegye a konzulátus munkatársa.

Hanganyag: elsőként Rab Márton, konzul nyilatkozik!



SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ BEMUTATÓ ELŐTT:

 


Jenovay Lajos és Izelle Károly.

 

Hanganyag!



VAJDASÁGI MAGYAROK FESTMÉNYEI 1900-1990

A nagybecskereki Városi Múzeum kiállítótermében egy rendhagyó tárlat nyílt meg tegnap este, amelyen az 1900 és 1990 közötti időszakból, vajdasági magyar képzőművészek alkotásai láthatók. Az újvidéki Đuro Popović műgyűjtő jóvoltából valósult meg ez a kiállítás, aki már 30 éve gyűjti a legjobb alkotásokat. Gyűjteményét főleg festmények, szobrok, grafikák, rajzok és más tárgyak képezik, az alkotások száma már meghaladta az ezret. Olajfestményekből mintegy 700 darabnyit gyűjtött. Popovićot e térség művészei érdeklik, azoknak is a legjobb alkotásai. Ezen a tárlaton 11 képzőművész 45 alkotása látható, mégpedig Pechán József, Farkas Béla, Oláh Sándor, Csávosi Sándor, Balázs G. Árpád, Husvéth Lajos, Gyelmis Lukács, Ács József, Petrik Pál, Fejes Imre és Boschán György munkái kerültek közszemlére.

A megnyitón elsőként Božidar Vorgić, a Városi Múzeum igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, és háláját fejezte ki a műgyűjtőnek, hogy már második alkalommal bocsátotta közszemlére gyűjteményének egy részét. A nagybecskereki közönség négy éve találkozott először Đuro Popović tulajdonában lévő festményekkel és szobrokkal, amelyek ugyancsak a Városi Múzeumban lettek bemutatva.
A műgyűjtő is köszöntötte a nagybecskerekieket, és megígérte, hogy hű marad az itteni műkedvelőkhöz, alkalomadtán egy újabb kiállítás anyagát juttatja majd el ebbe a Bega-menti városba.
A kiállítást hivatalosan msgr. dr. Német László nagybecskereki megyéspüspök nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy a tárlat jellegzetességei, egyrészt, hogy ezúttal magyar alkotók munkái kerültek bemutatásra, másrészt, hogy egy ember gyűjteményét képezik.
A tárlat egy hónapig tartott nyitva.

Hanganyag!



B. SZABÓ GYÖRGY EMLÉKNAP

A nagybecskereki Petőfi MME-ben 2012. május 24-én este tartották meg a XXIII. B. Szabó György Emléknapot. Elsőként Tóthné dr. Glemba Klára, a Petőfi MME elnök asszonya mondott méltatást az egyesület udvarán levő emléktábla előtt, ahol az emlékbizottság nevében Kelemen Imre, az egyesület alelnöke helyezte el az emlékezők koszorúját. A nagybecskereki Petőfi MME egyik alapítója, B. Szabó György emlékét őrzik, és évről évre próbálják a nagy előd sokoldalúságát, megkezdett tevékenységének egy-egy szálát továbbvinni. A koszorúzást követően a zentai Mécsvirág Együttes előadásában egy rendkívüli irodalmi estre került sor „Neked adtam eltitkolt magányom” címmel. Az emléknap alkalmából egy kiállítást is rendeztek, amelynek alkotásai a B. Szabó György tiszteletére megszervezett grafikai műhelyben készültek, amelynek munkájában az egyesület berkeiben működő Art Klub tagjai vettek részt. A rendezvény végén átadták a B. Szabó György-díjat is, amelyet fiatal, arra érdemes egyénnek adományozzák, aki nagyban hozzájárul a művelődési élet népszerűsítéséhez. Az idei díjazott Bomble Olgica lett, aki egészen kicsi kora óta tevékenykedik a Petőfi MME-ben, és ma is több szakcsoport munkájában veszi ki részét, a zeneiskolai tanulmányai mellett a Sarkantyú néptánccsoportban ropja a táncot, ugyanakkor a Pintyőkék énekcsoportban népdalt énekel.
Hanganyag!



A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJÁRA „RÁHANGOLÓDVA”
Nagybecskereken hatodik alkalommal kerül megrendezésre a Múzeumok Éjszakája elnevezésű rendezvénysorozat. Az idén mintegy 10 intézmény, egyesület, civil szervezet számos művelődési és szórakoztató programmal várja az érdeklődőket. A Modern Képtár kiállítótermében 2012. május 14-én nyílt meg a Zlatno doba: 1956-1962 elnevezésű tárlat, amelyen az écskai művésztelep megalakulásától a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő galéria megalakulásáig tartó időszakában készült alkotások kerültek bemutatásra. Slavica Popov, a galéria kurátora, a kiállítás szerzője elmondta, hogy a Modern Képtár 1962 óta az écskai művésztelep munkáját istápolja, és ezúttal az intézmény gyűjteményéből 18 alkotás kerül közszemlére. A kiállításon a tájképek vannak „túlsúlyban”, habár a művésztelep teret adott az újabb kezdeményezéseknek is. Ugyanakkor az sem mellékes, hogy az écskai művésztelep volt az első Vajdaságban, ahova a kezdetektől művésznőket, alkotó hölgyeket is meghívtak. Ezen a kiállításon Mladen Srbinović, Boško Petrović, Vanyek Tivadar, Jovan Bijelić, Stevan Maksimović, Dragoslav Stojanović Sip, Miodrag B. Protić, Mirjana Šipos, Ivan Radović, Milan Kerac, Zoran Petrović, Dragutin Cigarčić, Ksenija Ilijević, Nikola Graovac, Milan Konjović, Bogomil Karlavaris, Aleksandar Luković és Lazar Vozarević alkotását láthatja a nagyérdemű, és a Múzeumok Éjszakája keretében, május 19-én éjfél után hajnali két óráig tart nyitva a galéria.
A Városi Múzeum nagytermében a belgrádi Nikola Tesla Múzeum kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők, a kis szalonban a XX. század vajdasági építészetét mutatják be egy kiállítás keretében, ugyanitt zenés programokat is szerveznek.
A Kultúrközpont a Múzeumok Éjszakájára egy különleges fotókiállítással készül, amelyen a víz alatti élet tárul a látogatók elé. Kiállításra invitálják a néhai Oldal-műterembe, a Történelmi Levéltár illetékesei. A Toša Jovanović Népszínház erre az alkalomra egy bábelőadást is készít, a Városi Könyvtár pedig megszervezi a májusi könyvvásárát.


TEMPLOMBÚCSÚT ÉS HAZATÉRŐK NAPJA
Nepomuki Szent János vértanú ünnepéhez legközelebbi vasárnapon tartják a templombúcsút a nagybecskereki székesegyházban, ugyanakkor második éve várják a nagybecskereki gyökerekkel rendelkezők „hazatérését”, ugyanis szeretnék, ha ez az ünnepség egyben a hazatérők napjaként is meghonosodna. Msgr. Gyuris László, nagybecskereki plébános elmondta, azt szeretnék, hogy akik Nagybecskerekről elszármaztak, ezen a napon úgy érezzék, hogy a haza valóban haza hív, tehát ez a város ez a templom, ez a közösség szeretettel várja őket, mint olyan gyermekeit, akik egy időre elmentek ugyan, de szívükben még mindig hordozzák Nagybecskereket.
-Úgy látszik, hogy második éve már többen jönnek haza, és szeretnénk, hogy ez minden évben fokozódjék, hogy megérezzék azt, hogy itt is van egy közösség, amely szeretettel gondol rájuk. Ők is úgy érzik valószínű, hogy tudnak még ennek a közösségnek valamit adni, és adnak. Nagyon sokan, sok helyen, hazánkban és a világban is igazán szép részét adják annak, amik ők, és amit magukkal vittek erről a tájról, erről a vidékről, ebből a közösségből – mondta a plébános.
Budapestről érkezett a nagybecskereki születésű Schön György, aki a civil közösségi kezdeményezések támogatója, a Kárpát-medencei Háló mozgalom vezetőségi tagja, nagycsaládos.
-Becskereken nőttem fel, gimnazista koromban Magyarországra kerültem, és azóta ingázom haza. Családot alapítottam, gyerekeim már budapestiek, nekem viszont az, hogy becskereki vagyok, az identitásom egy nagyon fontos része, és azt hiszem, hogy az maradok végig. Nekem ez nagyon sokat jelent, különösen abban a tekintetben, hogy nekem nem szakadtak meg a „szálaim” Becskerekkel, többször járok évente haza, van mit tennem, van az itteni emberekkel együtt mit tennünk. A szálak tehát nem szakadtak meg, hanem inkább újra épülnek. Nem valami távoli nosztalgiával gondolok vissza Nagybecskerekre, nyilván az is benne van, gyerekkoromnak az apró emlékei, a templom, az iskola, megannyi más helyszín, s megannyi más régi ember, akik közül sajnos már sokan nem élnek: tanáraim, tanítóim, akik beépültek az egyéniségembe. Azért fontos ez számomra, mert nem fájdalommal és nem elszakadva szülőhazámtól jövök ide vissza, hanem egy valamilyen fajta várakozással, olyan érzéssel, hogy tulajdonképpen tartozok valamivel szülőföldemnek, szülőhazámnak, és valamilyen módon megpróbálok törleszteni. Persze nem kötelezettségből, és nem azért, mert ez nekem lelkiismeret-furdalást jelent, hanem inkább azért, mert jó érzés, hogyha valamit, valami apróságot tehetek a szülőhazámért, a szülővárosomért – mondta Schön György. Az eseményt még ünnepélyesebbé tette a szentmisén is közreműködő, budapesti Csokonai Gyerekkar, amelynek tagjai vajdasági körútjuk keretében, egy koncerttel ajándékozták meg a nagybecskerekieket is.
Hanganyag!


ÜNNEPELTEK A BOLDOGASSZONY ISKOLANŐVÉREK

A Boldogasszony Iskolanővérek világszerte ünnepelnek május 9-én, megemlékeznek az alapítójukról, boldog Gerhardinger Mária Terézia anya égi születésnapjáról. Ő egyébként 215 éve született Bajorországban, és 133 éve költözött az égi hazába.
A nagybecskereki Boldogasszony Iskolanővérek erre az alkalomra, erre az ünnepségre egy előadással kedveskedtek a zárdakápolnába látogatóknak. Az előadó a kongregációjukról készített egy összefoglalót, továbbá az Iskolanővérek négy fő karizmájáról: az egységről, az eucharisztiáról, a nevelésről és Máriáról beszélt.
Pekó M. Adrien nővér, volt tartományfőnök, az előadásában elmondta, hogy az egységet nagyon fontosnak tartja a mai szétzilált és összetöredezett világban, ahol külön meg kell tanulnunk, hogyan tartsunk össze.
-Nagyon nagy jelentősége van az egységnek, nemzetünk szempontjából és a körülöttünk, velünk élő emberek szempontjából is. Az eucharisztia nagyon fontos központi szerepet tölt be az életünkben. Eucharisztiás életet élünk, a megtört, megáldott és szétosztott kenyér életét, és erre próbáljuk tanítani, buzdítani a munkatársainkat, tanítványainkat is. A nevelés Terézia anyánk fő karizmái közé tartozott, az átformáló nevelést tartotta nagyon fontosnak, és hogy elsegítsük a tanítványainkat a képességeik teljességéhez. Hogy minél teljesebb emberek lehessenek, és így minél teljesebb Isten-gyermekek is. Mária pedig rendünk védőasszonya, védőanyja, mindannyian viseljük is a nevét, és úgy is fordulunk hozzá, mint édesanyánkhoz – mondta Andrien nővér.
Az előadás után egy szentmisét mutatott be Papp Tihamér OFH, a Mátraverebély – Szentkút nemzeti kegyhely egyik lelki pásztora msgr. Gyuris Lászlóval, nagybecskereki plébánossal és Halmai Jánossal, káplánnal. Közreműködött a Gerhardinger Mária Terézia anya nevét viselő énekkar. A szentmise után agapéra hívták a jelenlevőket.

Hangfelvétel: elsőként Kornélia nővér beszél!



EURÓPA NAP NAGYBECSKEREKEN (IS)
Az Európa nap alkalmából dr. Mileta Mihajlov Nagybecskerek polgármestere és Aleksandar Marton, a városi képviselő-testület elnöke vendége volt 2012. május 9-én Váradi Emil, Magyarország Belgrádi Nagykövetségének első titkára és a lengyelországi Tomaš Kilianski, a Regionális Fejlesztési Ügynökség fő tanácsadója. Nagybecskerek főutcáján végigsétálva a gyerekek utcai rajzait, alkotásait nézték meg, majd részt vettek a városháza parkjában egy koncerten, amelyen fellépett gitárjátékával Sofija Banjanin, a nagybecskereki Josif Marinković zeneiskola növendéke, valamint a begafői Arhaik együttes.
Váradi Emil elmondta még, hogy a vendéglátóikkal a vasárnapi választásokról is beszélgettek, mindannyian nyugtázták, hogy nyilvánvaló, Szerbia továbbra is az Európai Unió felé fog haladni, azonban majd május 20-án dől el, hogy milyen gyorsan.
-Magyarország természetesen Szerbia integrációs erőfeszítésének egyik fő támogatója volt, és a továbbiakban is az fog maradni. Voltaképpen azt is talán megfogalmazhatom, hogy azok a pártok itt, amelyek ellenezték az Európai Uniós tagságot, vagy pedig egyfajta gazdasági bezárkózást hirdettek, azok gyakorlatilag be sem kerültek a parlamentbe, vagy pedig nem olyan jelentősek, hogy az ország sorsát különösebben meghatározzák, és ez azt hiszem mindannyiunknak nagy öröm lehet – mondta Váradi Emil.

Hangfelvétel: Váradi Emil, Magyarország Belgrádi Nagykövetsége első titkárának nyilatkozata!



A SZABADKAI FŐKONZULÁTUS ÜGYFÉLFOGADÁSA NAGYBECSKEREKEN
A CMH nagybecskereki irodájában 2012. május 9-én ismét kihelyezett ügyfélfogadást szerveztek, ahol a Szabadkai Magyar Főkonzulátus munkatársai az egyszerűsített honosítási kérelmeket vették át az itteni – nagybecskereki és környékbeli - polgároktól. Dr. Tóth Anikó konzulasszony az újságíróknak elmondta, a magyar nemzetpolitika olyan, hogy mindazok, akik szívükben megőrizték magyarságukat, most lehetővé váljon számukra, hogy közjogi értelemben is magyarokká váljanak. Hogyha megfelelnek az egyszerűsített honosítás törvényi feltételeinek, és szeretnének magyar állampolgárok lenni, akkor az eljárásban igazolniuk kell a magyar felmenőiket, a magyar származásukat, a magyar nyelvtudásukat, és akkor a lehető legegyszerűbb módon részt vesznek ebben az eljárásban, amely néhány hónapig tart és végre magyar állampolgárokká válnak.
-Tulajdonképpen ez a kettős állampolgárság azért jó, mert a magyarság egész Kárpát-medencében létezik, de azon túl is Európában, sőt az egész világban szétszórtan, és hogyha közjogi értelemben egyesülnek, akkor ez lehetővé teszi egy olyan nemzetpolitika kialakítását, amelynek az az eredménye, hogy ez a közösség egy hálózattá formálódik. Ennek megvannak a módszerei, az intézményei, hogy a magyarok tudjanak egymásról elektronikusan, civil-, magán- és gazdasági szervezetek együttműködésével. Ez a hálózat egyre inkább tartalommal fog megtelni, olyan tartalommal, amelyet megtöltenek maguk a tagok, a magyar személyek, a magyar szervezetek, megtölti a magyar politika, aminek az a célja, hogy határokon átívelően a magyar közösség gazdasági, kulturális és társadalmi együttműködése fejlődjön. Ugyanakkor megtöltik azok az intézmények, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a magyarság tudja saját érdekeit határon túl is érvényesíteni, és ezeknek az intézményeknek a létrehozását a Magyar Kormány segíti, támogatja. Megtöltik azok a stratégiák, amelyek itt jönnek létre a Magyar Nemzeti Tanács által, a kulturális-, a média-, a civilstratégia, most készül a sportstratégia, és így tovább. Reméljük, hogy a jövőben azok a gazdasági elképzelések is életre kelnek, amelyek most kezdenek szárnyra kapni, hogy egyfajta gazdasági hálózat is kialakul a magyarok között, és működik majd, és úgy az egész közösségnek, mint az egyéneinek meghozza azt a hasznot, ami az együttműködésből és az összefogásból ered – mondta dr. Tóth Anikó konzulasszony.
Továbbá hozzáfűzte, hogy első feltétele mindennek, hogy legyen meg a magyar közösség, legyenek meg a magyar állampolgárok, és ez az első lépés, amit a konzulátus munkatársai végeznek, hogy fogadják az egyszerűsített honosítási kérelmeket. Eleinte szociális szempontokat vettek figyelembe, de most már, ha igény van, és megfelelő kérelem is összegyűlik, akkor a helyszínre mennek a főkonzulátus munkatársai és átveszik a kérelmeket. A CMH irodák munkatársai professzionális segítsége pedig nagyon fontos a számukra, hogy a munkájukat minél gyorsabban tudják elvégezni, és hogy minél több kérelmet át tudjanak venni egy-egy ilyen alkalomkor.
Gabona Ferenctől, a nagybecskereki CMH iroda vezetőjétől megtudtuk, hogy legközelebb június 12-én lesz kihelyezett ügyfélfogadás Nagybecskereken.
Hanganyag: Barna Mária, muzslyai tanítónő nyilatkozata!


NŐK A MÚLTBAN ÉS A JELENBEN
Magyar nagyasszonyok címmel tartottak egy rendhagyó estet a nagybecskereki Petőfi MME-ben. Az est házigazdája Tabacski Edit, könyvtáros volt, aki vendéget is hívott erre az alkalomra, mégpedig Kovács Elvirát, parlamenti képviselőt, a VMSZ Női Fórumának elnök asszonyát, aki a Nők a közéletben címmel tartott előadást. A nőknek a politikai életben vállalt szerepéről is szólt, továbbá témái között szerepelt az oktatás, de a PowerPoint prezentációból az is kiderült milyen betegségekben szenvednek a nők, sőt arra is fény derült, hogy a női dohányosok száma nagyobb, mint a férfiaké, hogy a nők állandó stressz alatt vannak, a családon belüli, nők ellen elkövetett erőszakról is hallhatott a közönség. Kovács Elvira egy motiváló, ösztönző idézettel zárta az előadását, amely szerint, ha egy nő egyedül lép be a politikába, akkor meg kell változnia, ha ezer nő lép be a politikába, akkor eleve megváltoztatják a politikát.
Tabacski Edit, a Petőfi MME könyvtárosa egy alkalmi kiállítást is készített a Magyar nagyasszonyok című estre, amely keretében a múlt, valóban „nagy” asszonyairól láthatott a közönség néhány pannónyi anyagot. Életrajzok, képek, írások, méltatások kerültek a kiállítás anyagába, olyan nőkről lehetett olvasni, akik nagyon sokat tettek a kultúránkért, az orvostudomány, az oktatás-nevelés terén, az előrehaladás terén. Főleg az 1800-as években tevékenykedő hölgyek kaptak ezúttal helyet, mint például Brunszvik Teréz óvodaalapító, Teleki Blanka grófnő, a magyar leánynevelő intézet megteremtője, és mások.
Az est keretében az egyesület legfiatalabbjai közül, a Csiribiri tánccsoport is részt vett, melynek tagjai a néptánc mellett szavalatokkal gazdagították a műsort, valamint Márai Sándor: A nőkről általában című sorait Molnár Mihály olvasta fel.
Hanganyag!


BALLAGTAK A NAGYBECSKEREKI LEÁNYKOLLÉGIUM VÉGZŐSEI
Ballagási ünnepséget tartottak 2012. május 4-én a Boldogasszony Iskolanővérek Nagybecskereki Leánykollégiumának végzős növendékei részére a zárdakápolnában. A hálaadó szentmise keretében msgr. dr. Német László püspökatya üzenete így hangzott: „Őrizzétek meg hiteteket, árasszatok békét és szeretetet!”. A szentmisén a főpásztor mellet msgr. Gyuris László nagybecskereki plébános és Halmai János káplán misézett. Az idén tizenkét lány vett búcsút a nővérektől, név szerint Barna Anita (Ürményháza), Bazsó Szabina (Szaján), Bogos Rita (Székelykeve), Karvák Anikó (Torda), Márton Tamara (Magyarcsernye), Mihály Andrea(Törökbecse), Simon Beáta (Torda), Sorbán Alexandra (Székelykeve), Szakács Amália (Székelykeve), Szöbölődi Adina (Törökbecse), Tomity Ella (Torda) és Váradi Piroska (Székelykeve) a nővérektől, a leánykollégium személyzetétől, maradó barátnőiktől és egymástól. Regina nővér, a kollégium vezetője egy-egy tarisznyát adományozott a ballagóknak, és egy közös áldással búcsúzott tőlük. Gizella nővér személyesen megáldotta a lányokat, és egy-egy keresztet akasztott a nyakukba emlékül, majd a Magyar Miatyánk szavaival köszönt el a végzősöktől.


TESTVÉR TELEPÜLÉSI TALÁLKOZÓ BEREKFÜRDŐN - 2012


Július 27-től 30-ig tartott Berekfürdőn az idei testvér települési találkozó, amelyen részt vettek a tavaly márciusban létrehozott hálózat tagjai.
Magyarországról – Berekfürdő és Zalakomárom,
Erdélyből – Csíkszentkirály,
Felvidékről – Krasznahorkaváralja,
Kárpátaljáról – Tiszapéterfalva,
Délvidékről – Lukácsfalva
Lengyelországból – Zator


Lukácsfalva küldöttsége a következő összetételben képviselte a települést:
- Bakaji Szász Erzsébet- Helyi közösség elnöke,
- Balanyi Sándor – Helyi közösség alelnöke,
- Hlavcsa Vladislav – Tanácstag
- Bakos Katica – kertész,
- Bakaji József – amatőr szakács,
- Ladvánszky István – Fehér tó – HÁKE kancsikások alosztályának a szakvezetője,
- Bakos Leona – kancsikás,
- Balanyi Réka – kancsikás és
- Bakos Ernő – a Fehér tó – HÁKE elnökségi tagja.


A műsor szerint a bemutatkozásra szombaton került sor, amikor a testvértelepülések gasztronómiai szokásait mutatták be. A menü Kárpátaljai Betyár levesből, Zatori bigos kóstolóból, Erdélyi túrós puliszkából, Felvidéki juhtúrós sztrapacska kóstolóból és a Lukácsfalvi paradicsom és paprika kóstolóból állt össze. A testvértelepülések háromórányi közös, művelődési műsorral kedveskedtek a strandfürdő vendégeinek. Lukácsfalváról a Fehér tó egyesület tagjai verseket, balladákat, népdalokat adtak elő, valamint a kancsikások egyéni és közös bemutatóval léptek fel.

A kancsikások, vasárnap a délelőtti hortobágyi túrázás után, részt vettek a nemzeti park közelében, Püspökladányon megtartandó Magyar Ostor Napján. A rendezvény II. Sárréti Ostoros 7 próba néven futott és a versenyzőknek teljesíteni kellett a következő versenyszámokat:
• leghangosabb csergető
• legtechnikásabb csergető
• 1/2 perc alatt legtöbbet csergető
• köcsögverés
• labda vezetés ostorral
• pontos célzás
• csapók készítés időre
Ladvánszky István vezetésével a lukácsfalviak hárman indultak a versenyen: Balanyi Réka leányok kategóriában, Bakos Leona nők kategóriában és Ladvánszky István férfiak kategóriában. Díjazottak közé került Bakos Leona második helyezettként, Balanyi Rékát, pedig a legjobb leánykancsikásnak kiáltotta ki a zsűri. A jó eredmények annak ellenére születtek meg, hogy a lukácsfalviak 4 versenyszámban, először vettek részt.


A küldöttség utazási költségeit a Magyar Nemzeti Tanács fedezte.

Foto album megtekintése...
Videofelvétel I. ...
Videofelvétel II. ...




BEINDULT AZ MNT ÁLTAL TÁMOGATOTT NÉPTÁNC-OKTATÁS NAGYBECSKEREKEN
A Magyar Nemzeti Tanács támogatásával megvalósuló néptánc-oktatói tanfolyam, amelynek a célja a néptáncmozgalom erősítése, az egyik képzési központban, Nagybecskereken 2012. április 21-én kezdődött meg. A nagybecskereki Petőfi MME-ben tartják a néptáncoktatói képzést azoknak az érdeklődőknek, akik Erzsébetlakról, Magyarittabéről, Nagybecskerekről, Nezsényből, Tordáról, Torontálvásárhelyről és Törökbecséről érdeklődtek. Resócki Rolland és Rácz Szabó Rita, adai oktatók kezdték meg a tanfolyamot, akik elmondása szerint kéthetente találkoznak a tanulni vágyó részvevőkkel, és minden alkalommal öt órán keresztül gyakorolnak. Egy-egy tánc begyakorlására, elsajátítására négy alkalom adódik, utána pedig minden egyes részvevő vizsgát tesz.
A művelődési egyesületekben nagy szükség van egy-egy koreográfusra, a tapasztalatok azt mutatták, hogy a vidékről utazó néptánc-oktató tanfolyamai mindig kevésnek bizonyulnak. Ugyanakkor legtöbb esetben anyagiak hiányában, a művelődési egyesületeknek még az útiköltség kifizetése is gondot okoz. Ezzel a tanfolyammal sokat nyerhet mindenki, az egyesületek tánccsoportjainak saját koreográfusa lehet, sőt kisegítőben, akár a környékbeli, kisebb településekre is eljárhatnak a képzett oktatók kisegíteni, oktatni a néptáncot.
Hogy erre a néptáncoktató tanfolyamra mekkora szükség volt, a számok bizonyítják a legjobban: Vajdaság területéről mintegy 85 fiatal jelentkezett, hogy részt szeretne venni a képzésen, ebből a nagybecskereki képzési központban mintegy 20-an vesznek részt a munkában.
Hangfelvétel: Rácz Szabó Ritát, és Resócki Rolland adai oktatók szólalnak meg!


BODÓ BARNA ELŐADÁSA NAGYBECSKEREKEN

Szórvány és nemzet

A nagybecskereki Petőfi MME-ben 2012. április 13-án a Civil társadalom szórványban betöltött szerepe elnevezésű tanácskozás keretében dr. Bodó Barna, a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány elnöke, a Magyar Állandó Értekezlet Kárpát-medencei szórványalbizottságának elnöke volt a vendég, aki Szórvány és nemzet címmel tartott előadást. A rangos vendéget Tóthné dr. Glemba Klára, a Petőfi MME elnökasszonya köszöntötte. A művelődési egyesület nagytermében főleg a civil egyesületek képviselői jelentek meg, de ugyanakkor a város és a környékbeli polgárok is érdeklődéssel hallgatták végig az előadást. Dr. Bodó Barna nyilatkozatában kifejtette, hogy a szórványt általában sajnálni szokás, mint egy olyan léthelyzetet, amelyben nagyon nehéz az identitáselemeket megtartani, nagyon nehéz megmaradni annak, aminek az ember született.


-Azt hiszem, illetve tudom, hogy a szórványnak vannak olyan értékei, amelyek okán ez a depravatív olvasat nem indokolt, hiszen a szórvány jelenti azt a kulturális-, nyelvi-, nemzethatárt, amely a különböző etnikai különbözőségeket összeköti. A szórványban olyan tapasztalatokat, olyan tartalmakat ismer az ott élő, amelyet a többiek nem ismernek. A szórvány embere tudja azt, hogy a másik, a mellette élő, más nyelvet, kultúrát vállaló és valló ember számára mi a fontos, mi a nem fontos. Ő tudja azt, ha valamit közvetíteni kell, azt hogy lehet – mondta Bodó Barna, majd hozzáfűzte, nem véletlen, hogy a szórvány nagyon sok fordítót szokott adni minden irodalomnak.
-A szórvány az egy olyan tapasztalat, egy olyan ismeret, amire szükség van. Ugyanakkor a szórvány az nem egy olyan dolog, hogy ha valaki nagyon rossz helyzetben van szociálisan, kulturálisan, és akkor azt mondjuk, hogy „jaj, szegény”, és hogyha az illető az élet menetéből fakadóan kikopik a közösségből, azzal a szórványhelyzet nem szűnik meg, csak odébb helyeződik. Egy másik helyen azok kerülnek szórványhelyzetbe, akiket korábban az a szórvány, amely eltűnt, az még védett. Tehát a szórvány, az egy folyamatosan vándorló határ. A nyelvnek, a kultúrának, a nemzetnek a folyamatosan vándorló határa.


A saját maga által feltett, „kinek érdeke a szórványt védeni” kérdésre Bodó Barna elmondta, hogy mindenkinek, aki a nemzethez tartozik.
-A nemzet központjának – legyen az az anyaország, de legyen az határon túli tömbben élő közösség – érdeke a szórványt támogatni, mert ezáltal önmagát támogatja, önmagát védi. Az anyanemzet teljesen természetesen a szórvány támogatására energiát, forrásokat irányoz elő, hiszen számára a kulturális nemzet és a politikai nemzet közötti határok nagyon jelentősek, hiszen a békekötések során sehol Közép-Kelet Európában nem lehetett meghúzni úgy a határt, hogy a politikai és etnikai határok egybeessenek. Nincs olyan nemzet a térségben, amelynek ne léteznének szórványai. Tehát ezt az olvasatot, hogy a szórványt így fogjuk fel, akkor ezt megérti a többségben élő szerb, megérti a többségben élő román, és megérti a többségben élő horvát, vagy szlovák, vagy pedig ukrán is.
Bodó Barna még elmondta, hogy olyan nyelven kell, beszéljünk a szórványról, hogy azok a tartalmak, amelyeket ki akarunk fejezni, azok mindenki számára érthetőek legyenek, főleg a többség számára, hiszen velük kell lekommunikálnunk ennek a helyzetnek a sajátosságait.

Bodó Barna nyilatkozata!



A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁSRÓL NAGYBECSKEREKEN (IS)
Németh Zsolt nagybecskereki látogatásáról
Németh Zsolt, Magyarország Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára Vajdasági látogatásának első napját (2012. április 10) Nagybecskereken zárta, aki Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnökével és Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével érkezett ebbe a Bega-menti városba. A Toša Jovanović Népszínházban találkoztak a nagybecskereki és környékbeli magyarsággal. A magas rangú vendégeket Tóthné dr. Glemba Klára, a nagybecskereki Petőfi MME elnökasszonya köszöntötte, miután a művelődési egyesület Sarkantyú néptánccsoportja egy rövid bemutatót tartott.
Németh Zsolt, államtitkár nyilatkozatában elmondta, hogy az egész Kárpát-medencében választások lesznek, ami egy nagy erőpróba a magyarság számára.
-Azért fogadtam el nagy örömmel Pásztor István elnök úrnak a meghívását, mert szeretnénk, hogyha jól szerepelnének itt is a magyarok. Erre nagyon jó esélyt látunk, mert kiválóak az eredmények. Az a munka, amit az elmúlt időszakban a VMSZ, illetve a vajdasági magyarság elvégzett, az egészen egyedülálló – mondta Németh Zsolt, majd hozzáfűzte -, úgy gondolom, hogy az a siker, amit a vagyon visszaszolgáltatás, illetve a kárpótlási törvény kapcsán elért a VMSZ, az magáért beszél. Bebizonyították azt, hogy egy önálló, nemzeti alapon szerveződő politikai erő sikeres tud lenni, és azt is bebizonyították, hogy azok a politikai erők, akik viszont szerb pártokban próbáltak meg magyar érdekeket képviselni, azok viszont leszerepeltek. Nem tudták megakadályozni azt, ami egy gyalázatos következménnyel járt volna, hogy egy kollektív bűnösséget tapasszanak a magyar emberek homlokára. Ezáltal, hogy a VMSZ ezt meg tudta akadályozni világossá vált mindenki számára, hogy a nemzeti alapon szerveződő politikának van létjogosultsága, csak ennek van létjogosultsága. Egy lehetőséget adott a VMSZ arra is, hogy a magyar diplomácia föllépjen, támogathassa. És nagyon örülünk annak is - elismerés illeti a szerb politikát is -, hogy belátta azt, hogy meg kell változtatni egy rossz intézkedést. Legfontosabbnak én azt tartom – szórványban és a tömbben egyaránt, hogy erős, magyar nemzeti képviselettel kell rendelkezni minden szinten: a helyi önkormányzatban, a tartományban, a köztársaságban, és nagyon bízunk abban, hogy elnökjelöltje, a VMSZ-nek, a vajdasági magyaroknak szintén úgy fog szerepelni ezen a választáson, hogy érzékelhető politikai erőt tud fogni ő megjeleníteni, és ezt érvényesíteni tudja majd az ezt követő koalíciós egyeztetések során.
Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke nyilatkozatában kifejtette, hogy 2012-es év a választások éve a határon túl, a Felvidéken megtörténtek a választások, a Délvidéken hamarosan sor kerül rá, ugyanúgy Erdélyben és Kárpátalján is.
-Ezek nagyon fontos események a kisebbségi sorsban élő nemzetrésznek, hiszen ilyenkor tudjuk megmutatni, hogy vagyunk, ilyenkor tudunk beleszólni sorsunk alakításába. Azért is jöttem ide, részben, hogy tapasztalatokat cseréljünk az itteni vezetőkkel, részben pedig, hogy támogassam a Vajdasági Magyar Szövetség kampányát, hiszen az ő választási eredményük, az hogy a magyarság hogyan sorakozik fel a szervezete mögé, ki fog hatni nemcsak a helyi magyarok életére, hanem az egész Kárpát-medencére, hiszen érdekeltek vagyunk valamennyien abban, hogy a határon túli magyar közösségek megerősödjenek – mondta Brenzovics László.
Pásztor István, a VMSZ elnöke a nagybecskereki közösséggel való találkozáson a többi között kiemelte, külön öröm számára, hogy a nézőtéren az utóbbi években mind több a fiatal.
-A megkezdett útnak csak az elején vagyunk – mondta Pásztor -, az az intézményépítés, az az értelmiségi újraépítkezés, az az erőre kapás, amit elindítottunk, az nagyon a kezdeti fázisában van. Május 6-ának a tétje: megteremtjük-e önmagunknak annak a lehetőségét, hogy továbbvigyük azt a folyamatot, amit megkezdtünk, azt a közösségépítő, előremutató, önmegújító folyamatot, amire ma meggyőződésem szerint megvan minden adottságunk – mondta a VMSZ elnöke Nagybecskereken.
Hangfelvétel...
Kónya-Kovács Otília


FOGLALKOZÁS A LEENDŐ ELSŐSÖKKEL

Nagybecskereken, az egyedüli tanintézményben, ahol a magyar ajkú gyerekek anyanyelvükön tanulhatnak, az idén talán fellélegezhetnek, minden jel arra mutat, hogy lesz elegendő gyerek. A Sonja Marinković Általános Iskolában a második félévtől foglalkozásokat szerveznek a jövendőbeli kisdiákoknak. Egy projektum részeként szervezik a leendő elsősökkel a foglalkozásokat, így a gyerekek már az iskolakezdés előtt megismerkedhetnek az iskolával.


Általában egy-egy ilyen foglalkozáson 15-20 jövendőbeli kisdiák van jelen. A gyerekek nagy élvezettel vesznek részt a foglalkozásokon. A nagybecskereki Sonja Marinković Általános Iskola várja a kis elsősöket, mint ismeretes egészen szeptember elsejéig tart az iratkozás.

Hangfelvétel!



BORIS TADIĆ A NAGYBECSKEREKI MECAPLAST VÁLLALAT MEGNYITÓJÁN

Nagybecskerekre látogatott 2012. április 3-án Boris Tadić köztársasági elnök, aki a város ipari övezetében részt vett a francia érdekeltségű Mecaplast vállalat ünnepélyes megnyitóján. Ez a kompánia személygépkocsik műanyag-részeinek gyártásával foglalkozik. Az ünnepélyes gyáravatón a rangos vendégeket üdvözölte Thierry Manni, a Mecaplast Group igazgatóbizottságának elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a jövő évig mintegy 130 új munkahelyet nyitnak, a szándékuk továbbá, hogy fejlesszék az autórészek gyártásának iparát. José Badia, Monaco hercegség külügyminisztere ünnepi beszédében kitért arra is, hogy a két állam között már létező baráti kapcsolat elmélyítését is szorgalmazza ez a vállalat, ugyanakkor Monaco ipari oldalát is megismerhetik a szerbiaiak. Francois-Xavier Deniau, Franciaország belgrádi nagykövete üdvözlőbeszédében hangsúlyozta, hogy e vállalat megnyitója is azt bizonyítja, hogy Szerbia igen vonzó a külföldi befektetők részére.

Boris Tadić, köztársasági elnök az ünnepségen hangsúlyozta: természetes, hogy Szerbia az autógyártás központja legyen. Vajdaságban és Nagybecskereken az emberek szorgalmasan akarnak dolgozni, Szerbia pedig stabil állam, mely az Európai Unió felé tart. Jó híreket hallani manapság, hiszen jönnek a külföldi beruházók, és új munkahelyek nyílnak. Erre jó példa a Mecaplast – mondta Tadić. E jeles nap alkalmából, a Mecaplast megnyitóján egy emléktáblát is lelepleztek. Az ünnepségen jelen volt még Verica Kalanović, kormányfő-helyettes és Bojan Pajtić, tartományi kormányfő.

A Mecaplast megnyitója után Boris Tadić köztársasági elnök Nagybecskerek központjában, a sétálóutcán, illetve az egyik cukrászda kerthelyiségében beszélgetett el a polgárokkal.

Ezt követően Erzsébetlakra, az Etno központba látogatott.



DIÁKBUSZ-PROGRAM

Nagybecskereken 3 diákbusz áll a Sonja Marinković Általános Iskola diákjai és a Kolibri óvoda növendékei rendelkezésére, akik anyanyelvükön, magyar nyelven tanulnak ebben a két tanintézményben.

Hangfelvétel!



ÁLLAMI KITÜNTETÉST KAPOTT GIZELLA NŐVÉR
Kövér László, az Országgyűlés elnöke 2012. március 28-án, Budapesten, az Országházában adott át három állami kitüntetést a határon túl élő magyarság érdekében tett tevékenységükért Rácz Katalin M. Gizellának, Nádasdy Borbálának és Kalapis Sztojánnak.
Rácz Katalin M. Gizella nővér, a nagybecskereki Boldogasszony Iskolanővérek Leánykollégiumának megálmodója, e intézmény muzslyai kihelyezett részlegének nevelője a délvidéki szórványgondozásban betöltött szerepéért, a magyar és keresztény szellemiség életben tartásáért és ápolásáért, illetve a délvidéki magyar nemzeti közösség feltétlen szolgálatáért kapta a kitüntetést. A beszélgetésünk is e köré, a megindokolás köré fűződött.
-1978-ban, amikor nővér, iskolanővér lettem, az volt a feladatom, hogy Isten- és emberszeretetre neveljem a gyerekeket. Így kerültem én Kikindára Németország után, és abban az évben bérmálás volt a Bánátban, és mivel itt paphiánnyal küzdöttek már abban az időben is, az akkori püspökatya, msgr. Jung Tamás mondta nekem, hogy „nővér, menjem mindenhová, ahova hívják, és segítsen”. Abban az évben tíz faluban kezdtem hittant tanítani. Nem ok nélkül mondják azt, hogy a szórványgondozásban betöltött szerep, hisz a hit az, ami élteti az embert, és erre az én tevékenységemre nagy szükség volt. Emlékszem, szinte meghökkentem, helység híján egy istállót alakítottak át a szülők a hittanórák megtartása érdekében. Hogy szebb legyen, bemeszelték a szülők, de ahogy hozzáért a lábacskájuk a gyerekeknek, omlott le a fal. Mi saját kezűleg plakátokat rajzoltunk, azt tettük ki a falra. És senki sem zúgolódott, mindenki elégedett volt. Később a környező falvakból is hozták a gyerekeket a hittanórákra.
*Manapság mennyire nehéz életben tartani és ápolni a magyar és keresztény szellemiséget?
-Erre a kérdésre Töröktopolya példájával felelnék. Ott csak az általános iskola negyedik osztályáig tanulhattak a gyerekek magyar nyelven, de a szülők, abban a tudatban, hogy könnyebb legyen nekik a későbbi tanulmányaik során már első osztályos koruktól szerb nyelvű tagozatra íratták őket. Persze hittanra jártak, beszélni ugyan tudtak, de írni-olvasni nem. Én ragaszkodtam hozzá, hogy a hittanóra magyar nyelven folyjék, és az órákon tanítottam őket írni-olvasni magyarul. Nehéz időszak volt ez, de ettől eltekintve 17 évig kijártam ebbe a közösségbe. Nekem nem esett volna nehezemre szerbül megtartani az órát, ám úgy éreztem, ha én sem adom meg nekik ezt az utolsó lehetőséget, akkor ott veszni fog a magyarság. Gizella nővér még hozzáfűzte, hogy a leánykollégiumban egyébként szinte a lányok 90 százaléka magyar szülők gyermekei voltak, a 10 százaléknyi fiatal viszont vegyes házasságból született, de náluk főleg a szerb nyelv dominált. Persze olyanra is volt példa, hogy a lányok közül néhányan otthon szerb iskolába jártak, a középiskolát pedig magyar nyelven kezdték.
*A kitüntetés odaítélésének harmadik pontjaként említik, hogy az elismerést a délvidéki magyar nemzeti közösség feltétlen szolgálatáért (is) kapta.
-Délvidéki vagyok, itt születtem Nagykikindán. Szüleim - édesapám, Rácz István és édesanyám, Bélka Piroska – keresztények voltak, és mindig arra tanítottak bennünket, hogy „ez a hazád, ezt szeresd és tiszteld, a másét becsüld”. Ezt tőlük tanultam meg. Amikor a 90-es években megkezdődött a politikai viszály, akkor láttam csak mennyire elszegényedtünk, és akkor jött az ötlet, felmerült bennem, itt van nekünk a nagybecskereki házunk, miért ne segítenénk a szegényebb sorsú lányokon, hogy tovább tudjanak tanulni, mert a mi népünket segítenénk. Azt is el kell mondani, hogy volt egy másik tényező is: ismét elakarták venni tőlünk a házat. Én tudom, hogy Isten előtt minden ember egyforma, de én úgy éreztem, a magyarok az enyémek. Mindig az van bennem, hogy én soha nem hagynám el a hazámat, és ameddig csak tudok, segíteni fogok. Hogy hogyan? – tette fel Gizella nővér magának a kérdést, amit rögtön meg is válaszolt. – A Jóistentől kérem a segítséget: erőt és kitartást. Most pillanatnyilag imádkozni tudok értük, és felajánlani a szenvedéseimet, nehézségeimet értük – mert ez is kell. Egy imaháttér mindig szükséges, hogy valami eredményt elérjünk.
A nagybecskereki leánykollégium megálmodói, Gizella nővér Margit nővérrel 16 évvel ezelőtt szeptember elsején három lánynak biztosítottak ellátást, majd az iskola kezdete után két hétre még 10 lányt helyeztek el náluk. A második évben már 24-en voltak, majd 35-re növekedett a számuk 2000-ben, és így tovább, egészen az 55-ös, mai létszámig.
-Később, amikor már megvolt a muzslyai fiúkollégium, Sztoján atyához fordultunk, mivel nálunk túljelentkezés volt, és egy ideig 15 lány kapott elszállásolást a fiúkollégiumban. Utána, amikor a leváltás előtt álltam, nagyon fájt a szívem, hogy azt mondták, hogy a negyedikes lányok tovább nem maradhatnak a kollégiumban. Akkor vállaltam azt, hogy béreljünk Muzslyán egy házat és segítsük a végzős diákokat is. A 10-12 gyereknek az nagyon nagy gondot jelentett volna, ha lakást kellett volna fizetniük, meg ők már három éven keresztül a kollégiumban éltek.
*Gizella nővér 2004-ben vehette át a Kisebbségekért díjat, majd most, a Magyar Érdemrend Polgári Tagozatának Lovagkeresztjét. Mit jelentenek Önnek ezek a díjak?
-A csendes indítás után – amikor senki se vett tudomást rólunk -, ahogy nőtt a létszám, úgy nőttek a gondok is, mind nehezebb volt ellátást biztosítani a lányoknak. Mellénk állt elsősorban az Apáczai Alapítvány, majd a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Mocsári János Alapítvány. Amikor ők adtak nekünk valamit, szerettek arról meg is győződni, hogy jó helyre jutott-e a támogatás. Sokszor ellenőriztek bennünket, és látták, hogy mi szívvel-lélekkel tesszük a dolgunkat. Az isteni gondviselés vezetett bennünket, mi csak eszközei voltunk az Úristennek. Nem mondtunk soha nem-et az előttünk álló útra, mert sohase tudtuk mi vár ránk az út végén. Nagyon jó érzés, hogy elismerték a munkánkat, azt az áldozatot, amit mi hoztunk. Úgy érzem, hogy ezek a kitüntetések nem csak az én érdemem, hanem mindazoké, akik velem együtt csinálták, és csinálják még ma is. Ők is benne vannak ebben a díjban.
Gizella nővér a beszélgetés végén – a nagyhétre való tekintettel – mindenkinek, a lap olvasóinak, a munkatársainak, a növendékeknek áldott húsvéti ünnepeket kívánt.
Kónya-Kovács Otília



ISMÉT HIGANY KERÜLT A HÍDRA
Nagybecskereken 2012. január 24-én már volt egy bejelentés, amely szerint higanyt találtak Berberszki lakótelepen, a Toša Jovanović és az Istarska utcát összekötő, Begán átívelő gyaloghídon. Akkor le is zárták teljesen a hidat, és mint a kivizsgálásból kiderült valóban e mérgező anyag volt kiöntve a helyszínen.
Március 28-án a polgárok részéről ismét egy bejelentés érkezett a kommunális rendőrséghez, amely szerint higanyhoz hasonló anyagot észleltek a hídon – áll a polgármester kabinetje által kiadott közleményben. Az illetékesek értesítették a tartományi és a városi környezetvédelmi felügyelőséget, a rendőrséget, valamint a különleges helyzetekkel foglalkozó rendőrségi egységet. Mozgósították a városrendészettel megbízott vállalat tagjait is, hogy a helyszínt részlegesen lezárják. A híd átjárható, csak azt a részt kerítették el, ahol a mérgező anyagot észlelték.


NAGYBECSKEREK PÉLDÁJÁT KÖVETVE
(Népszerűsítették a cukorbetegek részére kialakított edukációs központot és szakboltot)
A tavalyi év áprilisában nyílt meg Nagybecskereken a cukorbetegek és túlsúlyos személyek részére szakosodott bolt és edukációs központ, amely egyedülálló próbálkozás Szerbiában. A projektum sikerességén felbuzdulva, ma a városházán népszerűsítették ezt az elképzelést. Erre az alkalomra hat körzetből, több város képviselői jöttek el, hogy tájékozódjanak a tartományi egészségügyi titkárság támogatását élvező projektumról, amelynek - a nagybecskereki mintára - folytatása lesz, és több városban terveznek megnyitni ilyen edukációs központot, illetve szakosított üzletet.
Dr. Csengeri Attila, tartományi egészségügyi titkár nyilatkozatában elmondta, hogy Vajdaságban mintegy 250 ezer cukorbetegről tudnak, de a valós szám ennél sokkal nagyobb, a szakemberek szerint szinte ugyanennyien nem is tudják, hogy a vércukorszintjük magasabb a megengedettnél. A boltban mintegy 20-30 százalékkal kedvezményesebben kaphatják meg a cukorbetegek a szükséges eszközöket, kellékeket, és a helyszínen a szakemberektől felvilágosítást is kapnak az érdeklődők. A projektum immár tartományi jelleget öltött, hiszen az érdeklődés nagymértékű, a képviselők között voltak Újvidékről Szabadkáról, Zomborból, Nagykikindáról, Sremska Mitrovica-ról, míg Kevevárán és Palánkán pedig e tanácskozást megelőzően már megnyitottak egy-egy kisebb szaküzletet.
Lázár Ernő, a cukorbetegség ellen küzdő nagybecskereki egyesület alelnöke, a tartományi projektum szerzője bemutatta a cukorbetegek részére kialakított edukációs központ és szakosodott bolt működését, az elért eredményeket, amelyből az is kiderült, hogy elérték céljukat, hogy az egészséges emberek is időnként leellenőrzik a vércukorszintjüket. A központ egyik fontos tevékenysége közé tartozik a megelőzés, amire ugyancsak nagy szükség van a mai világban.
A tanácskozás után a házigazdák a vendégekkel együtt ellátogattak a cukorbetegek részére kialakított edukációs központba, illetve megnézték a jól felszerelt szakosodott boltot is.
Hangfelvétel


TORDÁRA IS ELLÁTOGATOTT MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTERE
Hivatalos szerbiai, vajdasági látogatása során dr. Fazekas Sándor, Magyarország vidékfejlesztési minisztere 2012. március 2-án Tordára látogatott, ahol a begaszentgyörgyi község elöljárói fogadták, és találkozott a helybeli gazdákkal is, akik szép számban megjelentek a művelődési házban, hogy tájékoztassák a rangos vendéget a mezőgazdaság itteni helyzetéről, illetve, hogy az uniós tapasztalatokról többet megtudjanak a vidékfejlesztési minisztertől.
-Polgármester úr meghívására érkeztem Tordára, és ez annak a délvidéki körút programjának a része, amely tegnap kezdődött Magyarkanizsán. Ma a gazdákkal találkozom, és kíváncsi vagyok arra, hogy miként látják a mezőgazdaság helyzetét itt Szerbiában, Vajdaságban, miként látják az Európai Uniós kilátásokat. Erről én is tudok tájékoztatást adni, hiszen Magyarország jó néhány éve az unió tagja, és a mezőgazdaság egy szenvedőalanya és haszonélvezője is az uniós csatlakozásnak – nyilatkozta Tordán dr. Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter.
A tordaiak nagy jelentőséget tulajdonítanak a magyarországi miniszter látogatásának, hisz nemrégen írtak alá Budapesten egy egyezményt, amely lehetővé teszi, hogy a vidékfejlesztési stratégiában, a konkrét együttműködésben felveszik a kapcsolatot a vajdasági magyar szervezetekkel.
A tordai látogatáskor Dobai János, a tartományi mezőgazdasági titkár-helyettes, a helyi közösség tanácselnöke kiemelte, hogy az a kapcsolat, az a nemzetpolitika, amelyet Magyarország kezdett építeni az elmúlt két évben, fontos, hogy ez által még jobban kifejezésre jusson, és valóban igazi értékeknek a megvalósítására kerüljön sor az elkövetkező időszakban.
Dr. Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter kétnapos, hivatalos vajdasági látogatása Bácskossuthfalván zárult.
Hangfelvétel!


MAGYARUL TANULNAK

A magyar nyelv megtanulása nem könnyű feladat – vallják a szerb ajkú haladók, akik fontosnak tartják, hogy elsajátítsák az őseik nyelvét, illetve megismerkedjenek a környezetük nyelvével. A Bánáti Magyar Pedagógusok Egyesülete jóvoltából már több csoportban folyik a munka.

Hangfelvétel itt!



BARÁCZIUS ZOLTÁNRA EMLÉKEZTEK

A nagybecskereki Madách Amatőr Színház Irodalmi Színpada Emlékszel, öreg csatár… címmel 2012. február 27-én tartott emlékestet Baráczius Zoltán rendező tiszteletére. A nagybecskereki születésű művészember alapító tagja volt a Madáchnak, és szívesen visszajárt szülővárosába, szívvel-lélekkel rendezett e Bega-menti városban, és a mostani színészgárda közül is sok fiatal első színpadi lépéseit egyengette. Az emlékest vendége volt dr. Franyó Zsuzsanna, színikritikus, dramaturg, továbbá Jónás Gabriella, színésznő és Léphaft Pál, karikatúrista, a Magyar Szó munkatársa. Az est keretében felolvasták Faragó Árpád, az Újvidéki Színház volt igazgatójának, továbbá Dudás Károlynak, a Hét Nap volt főszerkesztőjének emlékező sorait. Közreműködött Izelle Károly, és Jenovai Lajos, a Madách színház tagjai. Az est moderátora Kajári Margit volt.

Hanganyag!



PROJEKTGENERÁLÓ FELKÉSZíTŐ TRÉNING

Befejeződött a civil egyesületek projekvezetői számára szervezett „Fejlesztési célú projektgeneráló felkészítő tréning”.

A 60 órás képzésen 18 vajdasági civil egyesület képviselője vett részt. Pénteken, május 11-én Szabadkán a Probitas civil egyesület székházában, Nagybecskerek községből öten (Bajtai Anna, Vidrács Krisztina, Vidrács Diana, Sztojkó József és Balanyi Sándor) vették át a tanúsítványt a sikeresen elvégzett tréningről. A projekt ciklus menedzsment képzés a Bethlen Gábor Alap és a Háló Vajdasági Fejlesztési Alapítvány támogatásával valósult meg, amelynek a célkitűzése a projektszemléletű gondolkodás, stratégiai szemlélet erősödése és a projektszerű működés előnyének kiemelése volt.

Mgr. Molnár Verona, a Háló szakmai koordinátora jelezte, hogy az ősz folyamán Nagybecskerek községben újabb képzések vannak előrelátva a civil egyesületek vezetői számára.



A MAGYARITTABÉI KOSSUTH-SZOBORNÁL IS ÜNNEPELTEK

A bánáti központi ünnepség Magyarittabén a helyi református templomban egy istentisztelettel kezdődött. A gyülekezetet Marton Károly esperes üdvözölte, a szentbeszédet a vendéglelkész, Orosz Attila bácskai esperes mondta. A református templomban egy alkalmi műsorra is sor került. Az istentisztelet után az ünnepi műsor a Kossuth-szobornál folytatódott, ahol az egybegyűlteket Hevesi Sándor, Magyarittabé tanácselnök-helyettese köszöntötte, majd az 1848/49-es szabadságharc és forradalom 164. évfordulója alkalmából Varga-Haszonits Zoltán, Magyarország Belgrádi Nagykövetségének tanácsosa olvasta fel Orbán Viktor miniszterelnök határon túli magyarokhoz intézett szavait. Néhány helybeli szavaló, Száz Annamária, Hollai Edina, Petes Valentina és Buka Boglárka előadásában alkalmi versek hangzottak el. Ezt követően ünnepi beszédet mondott Pál Károly, a VMSZ ügyvezető alelnöke, dr. Sepsey Csaba, a VMDP alelnöke és Hangya István, a VMDK tanácstagja. A szónoklatok után a magyarittabéi polgárok nevében elhelyezték a Kossuth-szobornál a kegyelet virágait, továbbá koszorúzott Magyarország belgrádi Nagykövetsége, a Magyar Nemzeti Tanács képviselője, valamint a vajdasági magyar pártok, helyi közösségek és civil szervezetek képviselői.

 

 

 

Lukácsfalván a Petőfi-emléktáblánál koszorúztak

Lukácsfalva tavaly, Kisboldogasszony napján, a falu búcsújakor kapott egy Petőfi Sándor domborművet, amely előtt első ízben tartottak koszorúzást, megemlékezést. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd Balanyi Sándor, a Fehér tó egyesület elnöke a szervezők nevében köszöntötte az egybegyűlteket. Tűri Ida szavalata után mgr. Hallai Zoltán, történész szólt az 1848/49-es szabadságharcról és forradalomról. Erre az első ünnepségre ellátogatott dr. Hajdu Lajos Berekfürdő polgármestere - aki jóvoltából kapták ajándékba a lukácsfalviak a Petőfi-domborművet -, és Györfi Lajos, szobrászművész, aki a lukácsfalviak büszkesége, a dombormű megalkotója. Elsőként a magyarországi vendégek koszorúztak, majd a VMSZ lukácsfalvi helyi szervezete, a Fehér tó – Hagyományápoló és Környezetvédő Egyesület, valamint Muzslya helyi közösségének képviselője helyezte el a kegyelet virágait.

 

 

 

Muzslyai ünnepség


Muzslya helyi közösségének tanácsa és a VMSZ helyi szervezetének rendezésében tartottak ma ünnepséget a Magyar Házban. Elsőként a művelődési egyesület előtti Petőfi-szobornál elhelyezték az emlékezés virágait, majd alkalmi műsor vette kezdetét. A Himnusz után Sztojkó József, a VMSZ helyi szervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlt ünneplő közösséget, ezt követően, az alkalmi műsorban Juhász Gyula: Nevenapján című versét szavalta Margit Márta, Borbély Tivadar Petőfi Sándor: Miért zárjátok el az útamat? című versét adta elő, Lábadi Csilla pedig Sziveri versét, A Kos jegyében címűt mondta el. Muhi Dániel Kossuth-nótákat énekelt, Győri Viktor fuvolajátékkal gazdagította a műsort. Tasi Szabina egy alkalmi dalt, a Magyarország címűt énekelte, gitáron kísérte Varga Krisztián. A rendezvényen Hallai Zoltán, történész elevenítette fel az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történetét

.
Ünnepség a nagybecskereki Petőfi MME-ben


A nagybecskereki magyarság a Petőfi MME-ben gyűlt össze nemzeti ünnepünkre emlékezni. Elsőként a Himnuszt énekelték el közösen, majd Tóthné dr. Glemba Klára elnökasszony mondott ünnepi beszédet, aki a többi között hangsúlyozta: „a megemlékezés alkalmat ad arra, hogy méltóképpen emlékezzünk e jeles dátum fontosságáról, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő hőseiről, azokra a történelmi eseményekre emlékezzünk, amelyekben visszavonhatatlanul megfogalmazódott egy nemzet igénye a szabadságra, függetlenségre, igazságra és a rendre”.
-Március 15-e, üzenet a ma emberének. A demokratikus erőkkel magunkhoz vett jogainkkal élnünk kell, s mindig szem előtt kell tartanunk, hogy ezen jogok nemcsak felhatalmaznak bennünket, hanem felelősséggel és kötelességgel is járnak – mondta többi között Tóthné dr. Glemba Klára, aki beszédét azzal zárta, hogy ez az emlékezet csak akkor tud életben maradni, és éltetni, ha e nagy ünnepünk mindörökké az együvé tartozást, a közös ügyünkért való összefogást jelenti.
A rendezvény keretében közreműködött Balázs József, aki Petőfi Sándor: Kemény szél fúj című versét mondta el, és Halmai Tibor, aki Peti Sándor: Az Országgyűléshez című versét szavalta. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történetéből szemelvényeket olvasott fel Izelle Károly és Jenovay Lajos. Az est keretében az Emmanuel kamarakórus alkalmi dalokat adott elő. A rendezvény keretében felolvasták Orbán Viktor, miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét.


Kónya-Kovács Otília






EMLÉKTÁBLA AVATÓ SZEMERE PÁL, HONVÉDŐRNAGY TISZTELETÉRE
A vajdasági magyar közösség egy újabb kegyhellyel gazdagodott. Az 1848-as szabadságharc és forradalom első győztes csatájának hőse előtt tisztelegve állítottak emléket Szemere Pál, honvédőrnagynak, aki egy jeltelen sírban nyugszik a nagybecskereki temetőben. A kápolna falán helyezték el az emléktáblát 2012. március 14-én, amelyet a római katolikus plébánia, Nagybecskerek magyar közössége és a Vajdasági Magyar Szövetség állítatott. Szemere Pál, honvédőrnagy 1848. szeptember 2-án, a perlaszi csatában sebesült meg halálosan, és 1848. szeptember 9-én helyezték örök nyugalomra. Az ünnepségen Németh Ferenc, művelődéstörténész mondott méltatást. Mint hangsúlyozta, a nagybecskereki római katolikus temetőben több hősünk is nyugszik, jobbára jeltelen sírjában, és közöttük van Szemere Pál is.
- Annak idején a magyar honvédsereg 945 törzstisztet és tábornokot számlált. Ebből a szabadságharc végéig 50 áldozta életét március 15-e elveiért, célkitűzéseiért, közöttük Szemere Pál is – mondta Németh Ferenc.
Pásztor István, a VMSZ elnöke ünnepi beszédében a több mint negyven megemlékezés mai, nagybecskereki helyszínét különösnek nevezte, mert ilyen formában első ízben ünnepelnek Nagybecskereken, a kápolna falán elhelyezett emléktáblától talán nem messze nyugszik örök nyugvóhelyén a szabadságharc hőse - egy jeltelen sírban. Hozzáfűzte, a magyarság gyülekezőhelyévé lesz a jövőben a nagybecskereki katolikus temető.
-A vajdasági magyar közösségben erőteljesen él a március 15-e emléke, annak üzenete, és azonosulni tud vele, kapaszkodót keres és talál benne – mondta Pásztor István.
Msgr. dr. Német László nagybecskereki megyéspüspök megáldotta az emléktáblát, majd Szemere Pál, honvédőrnagy emléke tiszteletére elhelyezték a kegyelet virágait. Az ünnepségen a nagybecskereki Emmanuel kamarakórus előadásában alkalmi dalok csendültek fel.

Hangfelvétel!




Következő oldal - korábbi hírek  
   
web design Copyright © Fehér tó HÁKE, Lukácsfalva tel: 023 3885 150