Február 22-én tartotta meg hagyományos farsangi teadélutánját a muzslyai Nõk Klubja a Petõfi Sándor MME nagytermében. Palatinus Aranka elnökasszony elmondta, hogy vendégek érkeztek Tóbáról, Újvidékrõl, Magyarcsernyérõl, Beodráról, Szenttamásról, Becsérõl, Erzsébetlakról és Lukácsfalváról, valamint Nagybecskerekrõl, a Žarko Zrenjanin és a Bagljas helyi közösségbõl, továbbá Tordáról és Magyarittabérõl két-két csoport képviseltette magát. A farsangi teadélutánon javában folyt a barátkozás, a társalgás, a „merészebb” hölgyek pedig maszkokba bújva próbálták meg elūzni a telet. A három legszebb jelmezt a zsūri díjazta is, és a nyerteseknek az Ormai aranymūves biztosította az ajándékokat. Ezúttal elsõ díjas lett egy cigányasszonynak álcázott hölgy, akit Szūcs Danicának hívnak és Nagybecskerekrõl érkezett. Második díjat kapott a helybeli Kocsis Erzsébet, aki ezúttal rózsafának öltözött be, és harmadik díjat egy, még egészen fiatal, beodrai menyecske kapta, aki mindössze nyolcadik osztályba jár. (Igaz, a zsūri Piroskát ismerte fel benne… Tévedni emberi dolog, nemde?) Az elnökasszonytól még megtudtam, hogy ezzel a rendezvénnyel fel szeretnék eleveníteni az õseink hagyományait, ugyanis a szüleink, nagyszüleink a hosszú téli estéken így szórakoztak, a farsangi idõszakban tartottak bálokat, de ekkor került sor a lakodalmakra is, hiszen a dologidõben ilyesmire nem volt alkalom. A szervezõk süteményekkel, teával, tejjel, dobostortával kedveskedtek a vendégeiknek, és természetesen gazdag tomboláról is gondoskodtak. A vendégegyesületek vezetõi bemutatkoztak, és elhozták az otthonmaradtak üdvözleteit. A jó talpalávalót ezúttal is Palatinus Ervin szolgáltatta. Kocsis Erzsébet, az idén a rózsafa szerepében mutatkozott be - nem kis sikerrel. Mint mondta 75 szál rózsát varrt fel a zöld ruhaanyagra, amelyre ugyanabból az anyagból leveleket is kreált. Nem kis munka volt, de megérte. Erzsébet különben minden évben valami különleges maszkba bújik, amelyet saját kezūleg készít el. Arra a kérdésemre, hogy az ilyen alkalmakra készített ruháknak mi lett/lesz a sorsa, elmondta, hogy az iskolás gyerekek idõnként ellátogatnak hozzá, hogy kölcsönkérjék egy-egy darabját, de ugyanakkor a terve az, hogy egyszer majd sorban kiállítja a maszk-munkáit, mondjuk egy teadélután keretében.
Kónya-Kovács Otília