SZJMSZ

Egy gazdag kiállítás nyílt meg április utolsó napján a nagybecskereki Kultúrközpontban, ahol a MAKK, a Muzslyai Amatõr Képzõművészek Klubja mutatkozott be. Hallai Mihálytól a klub elnökétõl megtudtuk, hogy a városban ez az elsõ ilyen nagyobb kiállításuk, pontosan 45 képzõmûvész, vagy kézmûves, mintegy száz alkotása került közszemlére. A megnyitó, vagy pontosabban a hívogató részét képezte a MAKK-ban tevékenykedõ, kancsikázni is tudó alkotók pattogtatása, amivel sikerült felhívni magukra a figyelmet, majd utána beinvitálták a járókelõket a kiállítás megtekintésére. A megnyitóünnepség keretében felléptek a muzslyai Petõfi Sándor MME-bõl a kis és a középsõ mazsorett csoport tagjai, a vegyes kórus és a citerazenekar. Aleksandar Kaèar akadémiai képzõmûvész nyitotta meg hivatalosan a tárlatot, aki ugyancsak tagja a MAKK-nak, és akire az amatõr alkotók tanítómesterként tekintenek. A látogatókat arra kérte, hogy ne legyenek túl szigorúak a kiállításon látott képzõmûvészeti alkotások elbírálásában, hiszen amatõrökrõl van szó, azonban a gyönyörû alkotások a lelkes amatõröket dicsérik – mondta a mûvész.
A kiállítás tíz napig volt látható a Kultúrközpont elõcsarnokában.

Hangfelvétel...

Kónya-Kovács Otília

Muzslyán tartották meg 2010. április 23-án a X. Suliszínház Fesztivál keretében az anyanyelvápoló csoportok szemléjét. Tíz darabot vittek színre a kis színészek. A Jódal Rózsa, Nagy Margit, Zerebélyi Tényi Edit és Takarics Róbert összetételû zsûri értékelése szerint a szemle legjobb elõadása lett a Nagybecskereki Oktatási Központ nagy csoportjának darabja, a fiatalok Petõfi Sándor János vitézét vitték színre, Lukács Gabriella rendezésében. Ugyanakkor a legjobb rendezésért is kaptak díjat, valamint a darabban elhangzott énekért az elõadót, Muhi Dánielt díjazták. A nagybecskereki és muzslyai diákokból összeállt csoport jogot nyert arra, hogy az Óbecsén, április 26-án, megrendezésre kerülõ X. Suliszínház Fesztivál gáláján is színre léphetnek.
Az ürményházi anyanyelvápoló csoport a Kutya-macska barátság címû darabot adta elõ, és a szép maszkokért kaptak díjat. A nezsényi anyanyelvápoló csoport Tóth Zoltán: Bolondos királyság címû darabját vitte színre, és a jó humorért részesültek díjban. A tamásfalvi anyanyelvápolók alsósai a Ludas Matyit adták elõ, közülük Raffa Viktor kiemelkedõen teljesített. A bókai színészek elõadásának címe Reggeli beszélgetés volt, és a zsûri tagjai náluk a lelkiismeretes felkészülést díjazták. A Nagybecskereki Oktatási Központ Csipet-csapata a Grimm mese nyomán adta elõ a Szebeni muzsikusok címû darabot, a szép jelmezekért érdemeltek ki díjat. Módos – Káptalanfalva anyanyelvápoló csoportja Zelk Zoltán: A három nyúl címû elõadást játszotta. A zsûri a narrátort, Bakos Erikát díjazta a szép beszédért. A tamásfalvi nagy csoport Takarics Róbert: Lányok címû darabját vitték színre, az angyal szerepéért Nyitrai Diana kapott elismerõ oklevelet. A homokrévi anyanyelvápoló csoport tagjai A négy gyertya meséjét adták elõ. Elismerésben részesítették õket a jó szövegválasztásért, és a jó értelmezésért. A magyarittabéi anyanyelvápoló csoport a Piroska és a farkas címû mesét játszották le, és az összjátékért érdemeltek ki díjat.

Hangfelvétel...

Kónya-Kovács Otília

Február 12-én tartotta meg évi közgyûlését a muzslyai Petõfi Sándor MME, amelyre meghívták a tagságot, a helybeli civil szervezetek képviselõit és a helyi közösség tanácsának tagjait is. A közgyûlést megelõzte a tizedik alkalommal megrendezett Valentin-napi MAKK-tárlat. Összesen 30 alkotást láthatott a közönség, ugyanakkor 10 kancsikát is kiállítottak, hiszen azok is kézimunkák (valakiknek a „nagy szerelmét” jelenti a kancsikázás). Tehát 24 képzõmûvész és 10 kézmûves állította ki munkáit, amelyek február végéig ékesítik a Petõfi nagytermét.
Dobó József a Petõfi Sándor MME elnöke a közgyûlésen beszámolt az elmúlt év eredményeirõl, sikereirõl, elmondva azt, hogy összesen 74 fellépésük volt. Az elnök ismertette a 2010. évre szóló terveket is, amelyeknek megvalósítása az anyagiaktól függ, hiszen köztudott, hogy Muzslyán, az év elején megszûnt a helyi járulék, így a településen igen nagy gondot jelent már az épületek fenntartása is. Az egyesületben odafigyelnek a pályázatokra, így minden lehetõséget megragadva igyekeznek minél több alaphoz pályázni, hogy ilyen módon biztosítsák programjaikra az anyagiakat. A mûvelõdési egyesületben jelenleg 12 szakosztály mûködik, mégpedig a Pillangó tánccsoport, a kis- és a nagy mazsorett táncosok, a Margaréta kórus, az Aprókák énekkar, mesemondók, a Pöngetõ citerazenekar, a citerazenekar és a vegyes kórus, a szavalók, az amatõr színészek szakcsoportja és a MAKK tagjai. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy az idén is eljussanak minden szemlére, fesztiválra, amelyek sokat jelentenek a csoportoknak.
A Petõfi Sándor MME fontosnak tartja, hogy az idén is megünnepeljék egy-egy rendezvény keretében a nemzeti ünnepeinket, március 15-ét, augusztus 20-át, október 6-át és október 23-át. Továbbá az egyházi ünnepekrõl sem feledkeznek meg, mégpedig a Húsvétról, a muzslyai Búcsúról, Mikulás-napjáról és Karácsonyról. A hagyományok megtartása, továbbéltetése céljából továbbra is lesz májusfa-állítása és -bontása, ez utóbbikor pünkösdi bál, továbbá aratóünnepség és -bál. E rendezvények mellett megtartják még az évadnyitó mûsorukat, és az iskolaévzáró ünnepséget.

A kiállításról Hallai Mihály, a MAKK elnöke mondott többet.
Az évi közgyûlés összegzését Dobó Józseftõl, a Petõfi elnökétõl kértük.

Kónya-Kovács Otília

A Vajdasági Magyar Mûvelõdési Szövetség Magyar Életfa Díját a muzslyai Lele József is kiérdemelte, õt a muzslyai Petõfi Sándor MME nevében, Dobó József elnök terjesztette fel erre a rangos elismerésre. A díjkiosztó utáni napokban beszélgettünk el Józsi bácsival, népmûvésszel, citeraszólistával, oktatóval. A beszélgetéskor elsõként a gyerekkorba vezettük vissza szálakat, amikor megtörtént a citeramuzsikával az elsõ találkozása.
-Magyarcsernyei születésû vagyok. Lehettem, olyan 9-10 éves, abban az idõben nálunk gyerekbálokat, ún. kis bált szerveztek vasárnap délutánonként, ami úgy nézett ki, hogy háznál kiüresítettek egy szobát, a falhoz székekre, padokra ültek az anyukák, az asztalnál pedig játszott a citerás, a gyerekek meg tanultak táncolni. Én is ott voltam a bálban, és Sanyi bácsi – mert így hívták a citerást – valamiért kiment, én meg odaléptem a citerához, és elkezdtem pöngetni. Erre Sanyi bácsi, mikor visszajött, rákérdezett, „no, öcsém, akarsz citerázni?”. Mondtam is, hogy hát szeretnék, ha meg tudom tanulni. Mivel akkoriban még nem volt citerám, Sanyi bácsi meg három ház ellen lakott tõlünk, mindennap meglátogattam. Áthúzott hozzá a vágy. Emlékszem, hogy az elsõ nóta, amelyet megtanultam citerázni, az a Kis kendõ, nagy kendõ, simára van vasalva címû volt. Utána hallásból megtanultam a többi nótát is. Mert én a kottát nem ismerem.
*Mikor lett saját citerája?
-A nagybátyám, aki egyébként asztalos volt, Sanyi bácsival, aki szintén szeretett barkácsolni, összetákoltak nekem egy citerát. Õszintén megmondva, nem tetszett nekem az a citera, egyáltalán nem volt tökéletes, szép hangzása. Nem is játszottam én sokáig rajta, mert közben, ahogy nõttem, inkább a labdarúgás felé vonzódtam. Igaz, néha csakis elõvettem a citerámat, a barátok társaságában pengettem, meg hetedikes/nyolcadikos korunkban mi magunk is szerveztünk bálokat, ahol jómagam muzsikáltam. Utána a cipészszakmát választottam – cipészettel még mái napig is foglalkozok -, és kevés idõ maradt a citerázásra. Katonaság után kerültem Muzslyára, ahol aztán megismerkedtem a híres Szilasi Miska bácsi citerazenekarával megismerkedtem.
*Hogyan került a muzslyai Petõfiben mûködõ citerazenekarba?
-Érdekes, hogy eleinte az idõs citerások nem jó szívvel fogadtak, nem jó szemmel nézték, hogy én be szeretnék állni közéjük. Mondtam is az akkor elnöknek, hogy „Katona bácsi, nekem nem érdemes itt a citerásokkal muzsikálni, mert látom, hogy nem szívesen látnak közöttük”. Egy évnyi idõszakra vissza is vonultam. Elmúlt egy év, és Baráth Béla bácsi, az egyik citerás, aki citerakészítéssel is foglalkozott, készített nekem is hangszert, nos ez volt az elsõ rendes citerám. Ez sokkal jobban szólt, és az idõs citeratársak is, mintha „megtértek” volna, egészen befogadtak közéjük. Együtt játszottunk, és megszerettek. Négy-öt év múlva már én vezettem a citerazenekart, mert Szilasi Miska bácsi már beteges volt.
*Vajdaság-szerte ismert Szilasi Mihály mûvészete, bizonyára nagyon sokat jelentett Önnek, hogy tõle tanulhatott…

Muzslyán nagy hagyománya van a zenészbálnak, amelyet január utolsó napjaiban szerveznek meg. Az idén erre az alkalomra január 30-án került sor. A bál kezdetén a Petõfi Sándor MME citerazenekara várta be a vendégeket, majd a megnyitó keretében Tratnjek Stanko muzslyai plébános megáldotta a muzsikusok hangszereit, a bál részvevõit, és utána kezdetét vette a szórakozás. Fellépett a hagyományápolók zenekara, a Top Level, az Új hullám, a Buzogány, a Délibáb együttes és a Szivarvány tribute bend. A zenészegyesület tagjai minden évben jutalomban részesítik két idõsebb zenésztársukat, ugyanakkor elismerésben részesül egy fiatal, tehetséges zenészpalánta is. Az idei kitüntetettek Gera István és Kátai Mihály idõsebb zenészek és Liptai Csaba, fiatal tehetség.

A díjazottakkal készült beszélgetés!

k-ko

Muzslyán, idestova tíz éve a MAKK (Muzslyai Amatõr Képzõmûvész Klub) kezdi meg az év elején a közgyûlések idõszakát. Így volt ez az idén is, ugyanis január 9-én, este megtartották évi beszámolójukat. A MAKK a 2009. évben is sikeresen teljesítette a betervezett akcióit, mondhatni túlteljesítettek, ugyanis a tervben beiktatott négy kiállítás helyett 16-on szerepeltek, ebbõl négy önálló tárlat volt, a többi pedig közös kiállítás. A MAKK tagjainak fõ célkitûzése, hogy a fiatalokkal foglalkozzanak. Minden vasárnap tíz órától délig van az alkotómunka a fiatalokkal, akik az elmúlt év végét igen sikeresen zárták, hiszen a Moj NIS folyóirat gyermekrajzpályázatán szépen szerepeltek, és ajándékokat is kaptak. Tavaly 23 taggal bõvült a klub, fõleg fiatalok csatlakoztak hozzájuk, és pillanatnyilag 292 tagot számlál a MAKK. A tavalyi év folyamán az amatõr képzõmûvészek két alkotótábort is szerveztek, és a képek eladásából befolyó pénzösszeget a legközelebbi táborra fogják költeni. Erre az évre is már elkészítették a terveket, négy kiállítást terveztek be, amelyek közül az elsõ a február 13-án megnyíló Valentin-napi tárlat lesz, majd azt követi az iskola évzáró kiállítás a gyerekek egész évi munkájából, amelyre júliusban kerül sor, majd a legnagyobb tárlat a búcsúi, és az év vége táján a decemberi kiállításra kerül sor. A tervben szerepel két alkotással egybekötött kirándulás is, az egyik a hagyományosan megrendezésre kerülõ majálisozás lesz, a másik pedig egy nyári kirándulás a Tisza-parti vadászotthonnál. Hallai Mihály a MAKK elnöke a közgyûlésen reményét fejezte ki, hogy sikeres lesz a referendum, hiszen a klubnak is – mint a többi 26 szervezetnek is - a legnagyobb támogatója a helyi közösség tanácsa, és ha nem lesz kiszavazva a 2%-os helyi járulék, akkor a munkájuk kérdésessé válik.
Hangfelvétel...

Kónya-Kovács Otília

2009. év szeptemberében/októberében megjelent a MOJ NIS nevű folyóiratban egy gyermekrajzpályázat, amelyre a MAKK fiatal tagjai is több alkotást elküldtek. Hallai Mihály a MAKK elnöke elmondta, hogy néhány hétvégén alkottak erre a pályázatra, ugyanis nem volt teljes egészében meghatározva a téma, csak annyit kértek, hogy a decemberi szám fedõlapjára készüljön az alkotás. A MAKK-tagok közül a pályázaton részt vett az öt éves, óvodás Kristian Aæimaš, a harmadik osztályos Varga Szintia, Sári Roland, Szalma Eleonóra és Kónya Leon, valamint a negyedik osztályos Varga India, az ötödikes Andrea Aæimaš és a nyolcadikos Gera Karolina. A legjobb tíz fiatal alkotás közé bekerült Varga India rajza, amit meg is jelentettek a folyóiratban, de mindannyian kaptak jutalmat, mégpedig rajzeszközöket és felszerelést, amelynek nagyon megörültek a gyerekek. A MAKK elnökén kívül a gyerekekkel még Kátai Tibor foglalkozik, és vasárnap délelõttönként találkoznak, illetve alkotnak.

k-ko

k-ko

December 6-án délután a muzslyai Petõfi Sándor MME-be is megérkezett a Mikulás - két manóval karöltve. A Mikulás segédjeivel együtt táncra perdült, majd elvegyülve a gyerekekkel táncoltak, énekeltek. A Mikulás megérkezésekor még volt olyan gyerek, akinek sírásra görbült a szája, de a közös tánc után már felszabadultan mondták a versikéket, daloltak. A legfiatalabbaknak a Mikulás almát és cukorkát osztogatott.

Bõvebben...

k-ko

December 5-én tartotta meg évadnyitó ünnepségét a muzslyai Petõfi Sándor MME. Ebbõl az alkalomból az egyesület minden szakosztálya bemutatkozott. Elsõként lépett a közönség elé a hároméves Süveg Emma szólóénekes, aki gyermekdalokat adott elõ, valamint elõször táncolt a Petõfi színpadán a Pillangók mazsorett csoport, amelybe három-négyéves kislányok vannak. A fellépõk között volt még Bakos Kinga szavaló, a kis és nagy mazsorett csoport, Muhi Dániel népdalénekes, az Aprókák énekcsoport, a Margaréta leánykórus, a Pöngetõ citerazenekar, a vegyes kórus és a citerazenekar, továbbá több rövid jelenetet adtak elõ a színjátszó szakosztály amatõr színészei, ugyanakkor az egyesület mesemondója is színre lépett. Az ünnepségen kiosztották az arany plaketteket azoknak az egyéneknek, akik már évtizedek óta oszlopos tagjai az egyesületnek, akik aktívan részt vettek, illetve vesznek az egyesület munkában. Az idén Juhász Mária a vegyes kórus tagja, Kurunczi János, aki néhány éve még a színészek szakosztályában tevékenykedett (õk ketten betegség miatt nem tudtak jelen lenni az ünnepségen) és Bera József színész és a vegyes kórus tagja vehette át az arany plakettet. Dobó József elnök megköszönte a szakcsoportok vezetõinek, hogy egész éven keresztül foglalkoznak a gyerekekkel, felnõttekkel egyaránt, ugyanakkor köszönõlevelet adományozott a támogatóknak. A Petõfi berkeiben mûködõ Muzslyai Amatõr Képzõmûvészek Klubja az ünnepség alkalmából egy gazdag kiállítást rendezett.

Bõvebben...
k-ko

A muzslyai Szervó Mihály Általános Iskola alsós tanulói október 8-án délután a Petõfi Sándor MME nagytermében az ENAN együttes koncertjén vettek részt. Hogyan szórakoztak a gyerekek? Íme néhány fotó és egy videó!

k-ko

Október 6-án este a muzslyai Petõfi Sándor Magyar Mûvelõdési Egyesületben is az aradi vértanúkra emlékeztek. A Mária Szent neve templomban egy szentmisét szolgáltattak az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hõsei és mártírjai emlékére, majd azt követõen egy alkalmi mûsort tartottak az egyesület nagytermében. Közremûködtek a Szervó Mihály Általános Iskola diákjai, valamint alkalmi dalokkal fellépett a Petõfi vegyes kórusa és citerazenekara, valamint Muhi Dániel szólóénekes.

Bõvebben...
k-ko

Amikor az aradi vértanúkra emlékezünk, így október 6-a táján, a muzslyai Petõfi Sándor MME minden évben Lauka Gusztávra is emlékezik, aki életének utolsó két évtizedét Nagybecskereken töltötte. Itt hunyt el 1902-ben, 83 éves korában.
1848-ban a Pilvax fiataljai közé tartozott, velük vett részt a forradalom elõkészítésében. 1848-ban a Honvédelmi Bizottmány jegyzõje volt, 1849-ben pedig a Belügyminisztériumban miniszteri titkár.
A Lauka család sírboltjánál a Magyar Közmûvelõdési Egyesület 1937-ben állított Lauka Gusztávnak emléket, majd 1962-ben a muzslyai Petõfi Sándor MME újította fel az emlékét az írónak, koszorús költõnek.
A muzslyai Petõfi Sándor MME ezúttal is Lauka Gusztáv sírhelyén és a néhai házán is elhelyezte a kegyelet virágait.

k-ko

Muzslyán, a Tóth István utcában lévõ Szávió Szent Domonkos templomban tartották meg a helybeli Petõfi Sándor MME és a római katolikus plébánia által szervezett Szent István-napi rendezvényt. Az esti szentmisét Tratnjek Stanko plébános celebrálta Sándor Zoltán állandó diakónus segítségével. A mise közben megáldották az új búzából készült kenyeret, és megemlékeztek államalapító királyunkról, Szent Istvánról. A szentmise után egy alkalmi mûsort adtak a Petõfi tagjai, de közremûködött még a templom kórusa is. Vencel Júlia történelem szakos tanárnõ Szent Istvánról, mint történelmi személyiségrõl tartott egy rövid elõadást. A mûsor keretében fellépett Süveg Teodóra és Varga Lídia egy alkalmi dallal, gitáron kísérte õket Sándor Donát. Rácz Renátó hegedûn játszott, Kovács Lilla pedig hárfán adott elõ néhány mûvet. Sándor Zita Szent István-dalokat adott elõ, ugyancsak alkalmi dalokkal mutatkozott be a Petõfi vegyes kórusa is. A szentmise és az alkalmi mûsor után kiosztották a hívõk és a vendégek között az új búzából készült, megszentelt kenyeret.
Még több fénykép, videó-felvétel...
Kónya-Kovács Otília