SZJMSZ

ELŐADÁSSOROZAT INDUL!

Hangfelvétel!

Bosco Szent János, a szalézi rend alapítója előtt tisztelegve tartottak 2012. január utolsó napján szentmisét a muzslyai Mária Szent Neve templomban, amely megtelt fiatalokkal, idősekkel egyaránt. A szentmise kezdetén Stanislav Hočevar belgrádi érsek üdvözölte az egybegyűlteket, aki beszédében kiemelte, hogy 1888-ban, ezen a napon, kora reggel halt meg Bosco Szent János, azonban nem a halálának évfordulója kapcsán emlékezünk, hanem Don Bosco lelki újjászületését ünnepeljük.

A szentmisét Ft. Mellár József atya, általános helynök, törökbecsei plébános celebrálta oltártestvéreivel együtt, Tieze Jenő protonotárius úrral, msgr. Gyuris László atyával, nagybecskereki plébánossal, dr. Sóti János jezsuita atyával, törökkanizsai plébánossal, Novák Vince jezsuita testvérrel, Ft. Halmai János segédlelkésszel, valamint Tratnjek Stanko, Jelen Janez és Kalapis Sztoján szalézi, Muzslyán szolgáló szerzetespapokkal.

Mellár atya szentbeszédében Bosco Szent János életéről mesélt, a nehéz gyermekkorától a papi hivatásáig, továbbá a fiatalok felkarolásáról, tanításairól beszélt.

Részlet Mellár atya beszédéből!

A muzslyai cserkészek egy betlehemes játékot, köszöntőt adtak elő a muzslyai plébánia keretében működő szeretetház 2011. december 21-ei összejövetelén. Varga Zoltán atya vezetésével, a falut járó kis csapattal minden évben hagyományápolásként megszervezik a karácsony köszöntését. Persze a gyerekek elfoglaltsága, iskolai kötelezettsége miatt nem tudnak minden házba eljutni, de ahol szívesen látják őket, bemutatják a kis műsorukat. Főleg azokat a családokat részesítik előnyben, ahol több idős, vagy gyermek van, és főként, ahol értékelik a hagyományokat. A köszöntő begyakorlását követően, a héten, hétfőn kezdték meg a házalást, amely egészen péntekig tart. Szombaton a fiatal cserkészek már saját szervezésükben mennek kóringyálni, ami már egy másik hagyományt idéz, és amit ugyancsak továbbvisznek a gyerekek.
A szeretetházban összegyűlt idős embereknek a fiatalok ajándékokat is hoztak, mégpedig sókerámiából készített fenyődíszeket alkottak a legutóbbi cserkészfoglalkozáson, azokat kidíszítették, kifestették és azt adták át szeretettel.
A Kun Béla utca 55-ös szám alatt, szerdánként működő napköziben az idősebb embereket a karácsony előtti hangulatban böjtös uzsonna várta, méz, foghagyma, dió, alma, mákos- és túrós tészta, ezen kívül a napokban névnapjukat ünneplők jóvoltából sütemény is került az asztalra.

Hanganyag!

A muzslyai Emmausz fiúkollégium adott otthont annak a tanácskozásnak, amelyet a vajdasági magyar civil stratégiáról szerveztek 2011. december 17-én, és amelyre a Közép-bánáti civil szervezetek képviselőit hívták meg. Az összejövetelen mintegy 15 civil szervezet képviseltette magát Nagybecskerekről, Muzslyáról és Lukácsfalváról, a jelenlevőkkel dr. Zsoldos Ferenc, az MNT alelnöke, a Civil Konzultatív Testület elnöke beszélgetett el.
A civil stratégia általában a civil szervezetek általános problematikájával foglalkozik, ennek a stratégiának a kidolgozása érdekében olyan témákat dolgoztak fel, mint az infrastrukturális háttér, a humán erőforrás lehetősége, a pénzügyi háttér ismertetése, a kommunikáció, médiában való megjelenés, más egyesületekkel való kapcsolat, ernyőszervezet lehetősége, támogatottság, valamint arról is beszélgettek, milyen a jövőképük, illetve, ha minden rendben működne, mit tennének, hogyan működnének.
Dr. Zsoldos Ferenc elmondta, hogy a Civil Konzultatív Testület adatbázisa szerint Vajdaságban majdnem 600 civil szervezet működik, ezekhez az egyesületekhez e hónap végéig eljuttatják az elkészített kérdőívet. Újszerűnek számít, hogy Civil Fórumokat szerveznek, 25 ilyen összejövetelt terveznek Vajdaság-szerte megtartani. Dr. Zsoldos Ferenc és Ricz András külön-külön járják a régiókat, településeket, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes helyeken, településeken olyan jó ötletek, megoldások hangzanak el, amelyeket érdemes más civil szervezetekkel is megismertetni, hogy kipróbálják, alkalmazzák saját környezetükben a használható, építő jellegű megoldásokat.

Dr. Zsoldos Ferencnek, az MNT alelnökének, a Civil Konzultatív Testület elnökének a nyilatkozata!

Azokban a napokban történt, hogy Augustus császár rendeletet adott ki, hogy az egész földkerekséget írják össze /Lk 2,1/.
Ezzel a verssel kezdődik a karácsonyi éjféli mise evangéliuma. A versben említett népösszeírás nagyon aktuálissá teszi ma is ezt az evangéliumi üzenetet. Még emlékezünk, hogy októberben bennünket is szorgalmasan látogattak a népszámlálási biztosok. Mindenféle érthető és kevésbé érthető adatok halmazát kérték tőlünk. Az adatok demográfiailag – népszaporulati szempontból – lesújtóak. Nem csak nálunk, Szerbiában, hanem a környező országokban is, amelyekben velünk egyidőben tartottak népszámlálást, nagyon magas számú népesedési csökkenést mutatnak.
Az evangélium népszámlálásról szóló leírása azonban a szó szoros értelmében örömhír. Lukács nem arról számol be, hogy Józsefnek volt-e lakása, hány szamárral rendelkezett és vitte-e magával az asztalosi diplomáját, hanem a mondanivalóját egy rövid kijelentésben foglalja össze: József jegyesével, Máriával volt együtt, aki áldott állapotban volt /Lk 2,5/.
Hála a római császárok népszámlálási rendeletének, a názáreti József családjával Betlehembe vándorolt, hogy ott, mint Dávid király leszármazottja, eleget tegyen ennek a kötelezettségnek. A Jóisten gondviselése oda vezetett, hogy Mikeás próféta szavai beteljesedtek: De te, (Betlehem) Efrata, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled születik majd nekem, aki uralkodni fog Izrael felett. / Mik 5,1/. Jézus tehát Betlehemben, Dávid városában született.
Jézus megtestesülésével részese lett emberi életünknek, történelmünknek, annak minden tapasztalatával a bűnt kivéve. Ezért tudja megérteni a mai problémáinkat is: a munkanélküliséget, a társadalmi igazságtalanságot, az özvegyek fájdalmát, amikor elvesztik fiaikat. Éppúgy észreveszi a jót szívünk mélyén, a pohár vizet, amit egy szomjazónak nyújtunk, egy rejtett mosolyt, amellyel reményt és buzdítást adunk az élet terheibe belefáradt, megtört embertársainknak.
Kövessük a betlehemi Kisjézus példáját: kerüljük a bűnt, tegyünk jót a szükségben szenvedőkkel, emeljük fel az elesetteket, hirdessük az angyalokkal együtt: Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek. Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid városában. /Lk 2,10-11/
Áldott karácsonyt és boldog 2012-es esztendőt kívánok!
+ László SVD

Püspöki szentmisével zárult 2011. november 20-án a nagybecskereki székesegyházban a X. Délvidéki Háló Találkozó, amely pénteken (2011. november 18-án) délután, estefelé kezdődött a muzslyai Emmausz fiúkollégiumban. Az idei találkozónak a témája a Család szeretetközösség volt, a mottója pedig egy idézet a Szentatyától, XVI. Benedek pápától: „Imádkozzunk és kérjük az Urat, hogy a családok mindinkább kis egyházzá váljanak, az egyházi közösségek pedig mindjobban családdá legyenek.”
A kezdőnapon az esti bűnbánati szertartást tartott msgr. Gyuris László nagybecskereki plébános, és a lelki program keretében együtt imádkoztak, elmélkedtek a részvevők. A szombati napon több előadásra is sor került, elsőként dr. Gruber László, a szegedi Hittudományi Főiskola docense, tanára tartott előadást A család a keresztény etika tükrében címmel, amit csoportbeszélgetés követett. Délután Tóthné dr. Glemba Klára a helybeli hagyományokról és népszokásokról tartott előadást, amely nagyon tetszett a vendégeknek, hisz voltak részvevők a Partiumból, Magyarországról, és Délvidék különböző helységeiből is. Ezt követően Biacsi Mária szabadkai szociológus tartott előadást Merre tart a család – szociológiai látlelet címmel. Az előadás után a fiatalok részére közösségi játékokat szerveztek, egy másik teremben pedig a keresztény pedagógusok beszélgettek el a család témája kapcsán. Később egy visszapillantásra került sor, hogy mi minden történt a Háló kapcsán a 2011. évben, erről Palkovics Sándor - fényképészszemmel - számolt be. Ezután egy szentmisén vettek részt a jelenlevők, majd következett a vidám együttlét, szórakozás, táncház.
Vasárnap, a találkozó zárónapján Nagybecskerekkel, e Bega-menti várossal ismerkedtek, majd részt vettek a székesegyházban a szentmisén, amelyet dr. Német László nagybecskereki megyéspüspök celebrált. A szentmise után még a jövőbeni tervekről is szót ejtettek, és természetesen a mostani, X. Délvidéki Háló Találkozó élményeiről is megosztották gondolataikat.

Hanganyag!

Dr. Csengeri Attila, a tartományi egészségügyi, szociálpolitikai és demográfiai titkárság vezetője, és Hadzsy János, a Humentis civil szervezet tagja Muzslyára látogatott 2011. október 21-én. Elsőként a nemrégen tatarozott muzslyai egészségházat tekintették meg, ahol egyben az egészségügyi intézmény munkájához szükséges eszközöket, kellékeket is vásároltak, összesen a tartományi egészségügyi titkárság 600 ezer dinárral járult hozzá a kellemesebb környezet kialakításához ebben az intézményben.
A látogatáson jelen volt dr. Mileta Mihajlov, Nagybecskerek polgármestere is, és vendégeivel utána ellátogattak az Emmausz fiúkollégiumba, majd a muzslyai Mária Neve templomba, ahol fogadta őket Stanko Tratnjek, muzslyai plébános és Kalapis Sztoján atya, a kollégium vezetője. Itt a látogatás keretében elbeszélgettek a 110 éves templom tetőcseréjéről, amelynek munkálatai a jövő év tavaszán kezdődnek. Hadzsy János, a Humentis civil szervezet tagja elmondta, hogy a muzslyai templom tetőszerkezetének rekonstrukciójához sikerült találni donátort, szponzort, mégpedig a Srbijagas vállalatot, amely mintegy 9000 cserepet adományozott, és a másik mintegy 9000 cserepet a magyarkanizsai cserépgyár adományozta.
A hívők, a muzslyai polgárok nevében mindkét atya megköszönte az eddigi támogatásokat, hiszen e donációk nélkül nehezen valósíthatnák meg a szükséges teendőket.

Hanganyag!

Hangképes összefoglaló, elsőként Gerdof Zsoltit, az egyik nevelőt hallják, utána pedig néhány kollégista szólal meg!

2011. október elsején a muzslyai plébánián ifjúsági találkozót szerveztek, amelyen mintegy 100 fiatal vett részt a környező településekről, továbbá Kikindáról és környékéről. Az összejövetel keretében egy rendhagyó előadásra is sor került, ugyanis msgr. Gyuris László atya A világnak Krisztus kell!, a találkozó mottója kapcsán tartott előadást, valamint egy megrázó dokumentumfilmet is levetítettek az abortuszról. A fiataloknak az előadások mellett szabad programjuk is volt, ahol barátkozhattak, társaloghattak.

Összefoglaló Gerdof Zsoltitól, a kollégium egyik nevelőjétől!

Schmitt Pálné Makray Katalin Magyarország köztársasági elnökének felesége 2011. szeptember 13-án kétnapos, nem hivatalos látogatásra érkezett a Vajdaságba. Zombor, Bácskossuthfalva, Újvidék után, másnap a Bánátba is ellátogatott, mégpedig Nagybecskerekre és Muzslyára.
Nagybecskereken elsőként msgr. dr. Német László megyéspüspökkel találkozott, utána a Miasszonyunkról nevezett Iskolanővérek nagybecskereki Leánynevelő Intézetébe látogatott el, ezt követte egy séta Nagybecskereken, és utána Muzslyán, az Emmausz fiúkollégiumba érkezett.
Schmittné elmondta, hogy a püspökatya tájékoztatta őt az itteni hitéletről, majd beszámolt a lehetőségekről, örömökről, nehézségekről. Mint mondta, a látogatás célja az együttlét, a találkozás, az ismerkedés – természetesen nyitott szívvel.
-Az nagyon nagy dolog, hogy Nagybecskereken van ez a két intézmény, hiszen ez egy misszió mindenki részéről, a nevelőktől, a papoktól, a gyerekekig. Hiszen a fiatalok tudatában vannak annak, hogy mit képviselnek, és hogyan kell viselkedniük, tudják, hogy ők egy közösségnek a tagjai. Nagybecskereken tettünk egy sétát, és nagy öröm számomra, hogy látom, van lehetőség a fejlődésre, hiszen a városban, a központban ott van az épület, amit visszakaptak a nővérek, és ha lesz rá anyagi lehetőség, akkor terveiket meg is fogják valósítani – mondta Schmittné, majd hozzáfűzte, hogy sokat hallott Nagybecskerekről, és mivel sok mindent még nem látott, megígérte, egyszer visszajön ebbe a Közép-bánáti városba.
Schmittné Makray Katalin a muzslyai fiúkollégiumban találkozott az intézmény vezetőivel, a plébánossal, a helyi közösség tanácselnökével, a Szervó Mihály Általános Iskola igazgatójával, valamint a Muzslai Petőfi Sándor MME és a Sziveri János Művészeti Színpad elnökasszonyaival, továbbá a Nők Klubjának képviselőjével.
Nyilatkozatában elmondta, hogy rövid ez a két nap, amit a Vajdaságban, Bácskában és Bánátban töltött.
-Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy eljöhettem ide, és a fogadtatás, ami a szeretet irányából jött, az egy különös érzés volt. Azt érzem, hogy nagyon nagy az igyekezet, elsősorban a felnőttek részéről, akik tudatában vannak annak, hogy milyen helyzetben vannak, úgy kell megőrizniük a magyarságot, a magyar nyelvet, hogy azért ennek az országnak is jó állampolgárai legyenek. Attól mindenki gazdagabb, ha több nyelven beszél, és több kultúrát ismer – mondta a rangos vendég.

Hangfelvétel!

Úrnapja, illetve az Úr testének és vérének napja alkalmából, Muzslyán az esti szentmise után került sor az úrnapi körmenetre. A Szentháromság vasárnapján kihirdették a körmenet irányát, így a sarkokon virágszőnyeget alakítottak ki, négy stáció volt, négy oltárt állítottak - virágokkal díszített szentképekkel. A stációkat Varga Zoltán atyával és az Oltáriszentséggel végigjártak a hívek. Minden stációnál evangéliumot olvastak fel és Varga Zoltán atya az égtájak felé áldást osztott.

A muzslyai Hófehérke óvoda őszre már iskolába induló növendékei ma egy hálaadó szentmisén vettek részt szüleikkel és nevelőikkel együtt. A még óvodában maradó, fiatalabb gyerektársak rózsaszirmokat szórtak előttük az óvoda kapujától a templom bejáratáig. A gyerekeket a Mária Neve templomban Sztoján atya áldotta meg. A rövid hálaadó szentmise keretében az iskolába készülő gyerekek egy kis műsort is bemutattak, főleg a hittanon tanult versikéket mondták el. Bognár Erzsébettől, az egyik búcsúzó csoport nevelőnőjétől megtudtuk, hogy az idén a Hófehérke óvodából 39 magyar ajkú, és 23 szerb ajkú gyerek indul az iskola első osztályába.

Hanganyag!

Jószívű vagyok! címmel hirdetett 2011-ben első alkalommal képzőművészeti pályázatot a nagybecskereki egyházmegye fogyatékkal élő gyermekek részére. A beérkezett munkákból álló kiállításra és a díjkiosztóra a nagybecskereki székesegyházban került sor, ahol az egybegyűlteket msgr. dr. Német László püspökatya üdvözölte, és az ajándékokat is ő adta át a gyerekeknek.
A téma nem csak a sérült gyerekek nevelőit, oktatóit érintette meg, hanem több hitoktató is fontosnak tartotta, hogy a normál tagozatos gyerekek is elgondolkodjanak arról, ők jószívűek-e. Az alapgondolatot továbbgörgetve a téma lehetett még: mit adnék társaimnak, mit ajándékoznék, mi jót tennék barátaimért, hogyan segítek szeretteimnek…
Az egyházmegye több településéről küldtek be munkákat, így a nagybecskereki püspökségre mintegy 40 fogyatékkel élő, Caritas-csoportos, Hit és fény csoportban tevékenykedő, illetve kisegítő tagozaton tanuló fiatal alkotása érkezett, a normál tagozatokról pedig összesen 100 rajzot juttattak el a pályázatra. A zsűri tagja volt Cvejanov Mária és Meleghy Anna, két gyógypedagógus, és Popov Zsuzsanna nyugalmazott gyógypedagógus, logopédus, aki elmondta, hogy nagyon nehéz volt a munkájuk, a végén úgy döntöttek, hogy 42 alkotást díjaznak.
-Ez a pályázat persze nem tehetségkutatás volt, nem volt sem pszicho-teszt, hanem az érdekelt mindenkit, hogy a pályázaton részvevő fiatalok mit értettek meg ebből a krisztusi alapgondolatból. Nagyon szép munkák érkeztek, például sokan az ajándékozást emelték ki, sok szivecske, virág látható az alkotásokon, míg mások lerajzolták, ők hogyan segítenek szeretteiknek, sokan a porszívózást örökítették meg, vagy a mosogatást, de egy kisfiú rajzából kiderül, hogy ő az apukájának egy lovat vásárolna. Van, aki egy ernyőt tart valaki fölé a zuhogó esőben… - mondta Popov Zsuzsanna.
Az alkotásokat végignézve, mindenki arra a következtetésre juthat, hogy az itt kiállított munkák szerzői, a sérült, vagy egészséges gyerekek büszkén vallhatják egytől egyik: Jószívű vagyok! - hisz a beérkezett munkákról az őszinteség sugárzik, meg természetesen a szeretet.
Hanganyag!
Kónya-Kovács Otília

2011. április 29-én este egy rendhagyó hangversenyre került sor a muzslyai Mária Neve templomban, ahol a plébánián működő Domonkos ifjúsági kórus és zenekar lépett a közönség elé. A négy éve alakult énekkar minden vasárnap délelőtt a családok, a gyermekek és a fiatalok szentmiséjén közreműködik, azonban másodízben koncert formájában is bemutatkoztak.
A fiatalok javában készülődnek egy turnéra, Szlovéniába, ugyanis Lendván lesz több fellépésük. A házigazdák szerepét töltik be majd a XVII. Ezüstcsengő elnevezésű egyházi gyermek- és ifjúsági kórusok szemléjén és találkozóján, amelyet Muzslyán szerveznek meg 2011. június 19-én. A Domonkos kórus tagjai ezen a koncerten adományt is gyűjtöttek, hiszen ez év októberében XVI. Benedek pápa előtt is alkalmuk lesz a bemutatkozásra. A római zarándoklat költségeit próbálták ilyen módon csökkenteni. Nagyon várják, és nagy megtiszteltetésnek tartják a meghívást a pápa előtti fellépésükre.
Egyébként a kórus és zenekar 16 tagot számlál, közülük 11-en énekelnek és 5-en még hangszeren is játszanak: hegedűn, zongorán, gitáron és harsonán közreműködnek.
Hanganyag!
Kónya-Kovács Otília

Muzslyán, 2011. április 24-én, húsvét vasárnapján a fél kilences szentmise után, illetve a tíz órakor kezdődő, ifjúsági szentmise előtt tartották meg a húsvéti körmenetet. Az idén a Magyar Kommün, a Petőfi brigád, a Kun Béla, majd a Dózsa György utca után ismét a Magyar Kommün utca volt a föltámadási körmenet útiránya. A harangok hangja, és a fúvószenekar kíséretével a hívek Jézus Krisztus feltámadását ünnepelték.

k-ko

A muzslyai Mária Neve templomban minden vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik a fiatalok szentmiséje, így volt ez virágvasárnapon, 2011. április 17-én is, amikor megkezdődött a nagyhét. A szentmise előtt Kalapis Sztoján atya a templom mellett megszentelte a barkákat, majd a főleg fiatalokból álló tömeg bevonult a templomba.

k-ko

Kónya-Kovács Otília

A nagybecskereki Petőfi MME nagytermében tartották meg 2011. március 2-án a nagybecskereki leánykollégium és a muzslyai fiúkollégium növendékeinek második közös bálját. Az elsőt tavaly rendezték meg az iskolaév kezdetén, ez a második pedig a farsang jegyében zajlott. A kollégisták saját készítésű maszkokban mutatkoztak be, és a legötletesebb alkotásokat díjazták is. A jó hangulatért leginkább Nyerges Ármin volt a felelős, aki szintetizátoron játszott, de közreműködött még Halász Arnold, aki hegedűjátékával járult hozzá a színvonalas muzsikához. A fiatalok nagy megelégedésére este hat órától fél 10-ig társalogtak, szórakoztak.
Hangos!
k-ko

Szerdánként találkoznak a muzslyai szeretetházban az idősebb emberek, eljönnek egy kis társalgásra, beszélgetésre, hogy enyhítsenek a magányukon. A jeles ünnepekkor felidézik a régi időket, tartalmat adnak egy-egy összejövetelüknek. 2011. február 16-án a farsangi vigasság volt a fő téma, a télűzés. Néhányan jelmezbe öltöztek, a jó hangulathoz legfőképpen a nótázás segített - még táncra is perdültek ez alkalommal, e vigasság, mókázás láttán hátha odébbáll a tél. A szorgos kezű asszonyok finom csőregét, meg fánkot sütöttek, hiszen az idelátogatóknak általában, alkalomhoz illően kedveskednek egy kis uzsonnával, hagyományhoz illő csemegével, süteménnyel. Átlagban mintegy 30-an látogatnak el ebbe a szeretetházba. Vannak közöttük, akik leellenőriztetik a vérnyomásukat, a vércukorszintjüket, hiszen minden alkalommal a Püspökségi Caritasból eljön hozzájuk az egyik nővér.

„Hangos” összefoglaló!

Kónya-Kovács Otília

Január utolsó napján ünnepi, püspöki szentmise keretében emlékeztek a muzslyai Mária Neve templomban a szalézi rend alapítójára, Bosco Szent Jánosra. Msgr. dr. Német László nagybecskereki megyéspüspök celebrálta a szentmisét. Jelen volt még Hajdú Sándor esperes, Tieze Jenő protonotárius, msgr. Gyuris László, nagybecskereki plébános, Bú András nagybecskereki lelkész, dr. Sóti János jezsuita atya, törökbecsei plébános, Vince jezsuita testvér, Ciril Zajc, karaburmai plébános, valamint Tratnjek Stanko, Jelen Janez, Kalapis Sztoján és Varga Zoltán szalézi szerzetespapok.
A prédikációjában egy mesét mondott el a püspökatya, amely egy öreg indiánról és annak unokájáról szólt. Az öreg indián unokájának mesélt arról a csatáról, ami minden emberben zajlik, mégpedig két farkas csatájáról, amely közül az egyik a jó, a másik pedig a rossz jelképe. Az unoka elgondolkodva a mesén, megkérdezte a nagyapjától, melyik farkas fog győzni. Az öreg indián válasza az volt: az győz, amelyiket eteted. Tehát az idősek mindig sokkal tapasztaltabbak, mint a fiatalok – mondta a püspökatya, aki Don Bosco-t is az öreg indiánhoz hasonlította, aki a gyerekeket összeverbuválta, és elmondta nekik, hogy ők is a jó tulajdonságok mellett álljanak ki, tehát a „jó farkast etessék”.
A szalézi rendet 1859-ben alapították, és azóta fejlődik, amelynek több ágazata van. Több százezer gyerek tanul iskoláikban, kollégiumaikban. A világon ez a legnagyobb, gyermekekkel foglalkozó katolikus rend.
A szentmise végén Tratnjek Stanko muzslyai plébános köszönte meg a gyerekeknek, tanítóiknak, tanáraiknak, nevelőiknek, szüleiknek, az iskolaigazgatónak, a jelenlevő hívőknek, hogy jelenlétükkel még ünnepélyesebbé tették ezt az ünnepi, emlékező szentmisét.

Összefoglaló!

Kónya-Kovács Otília

A muzslyai plébánia szervezésében, Varga Zoltán atya vezetésével, a 2010. év karácsonya előtt útra keltek a betlehemezők, és egy kis melegséget vittek a családokhoz. December 22-én kaptuk lencsevégre a szép hagyományt ápolókat.

k-ko

A muzslyai Nők Klubja és a Szent Jeromos Bibliacsoport tagjai 2010. december 19-én hagyományos karácsonyi műsort rendeztek, amelyre vendégeket hívtak Torontálvásárhelyről, Óbecséről, Adáról, Zentáról, Szenttamásról, Verbászról, Budiszaváról, Beodráról és Szentmihályról. A vendéglátók célja az volt, hogy nagycsaládként ünnepeljék a közeledő karácsonyt. Mint idestova húsz éve, ezúttal az asztalokra hagyományos étkek kerültek: dió, alma, foghagyma, méz, bableves.
A rendezvényen fellépett Süveg Tibor hegedűművész, a zeneiskola tanára, aki ünnepi ráhangolódásként az Ave Maria című dalt adta elő. A négy éves Süveg Emma egy régi karácsonyi dalt énekelt, majd fellépett Muhi Dániel szólóénekes. Az est keretében Kardos Irén, a Bibliacsoport tagja Papp Lajos Az én Miatyánkom című versét adta elő, Sándor Enikő vezetésével pedig fellépett a Mária Neve templom Domonkos nevű ifjúsági kórusa. Msgr. dr. Német László nagybecskereki megyéspüspök A Szent család az életünkben címmel tartott egy rövid előadást.

Hangképes beszámoló!

k-ko

Október 27-én a muzslyai plébánia keretében működő szeretetházban egy könyvbemutatóra és egy kiállításra került sor. A Szűzanya oltalmában című könyvet mutatta be a szerző, Palatinus Aranka, Rácz János pedig hozzájárulva a vajdasági, út menti keresztek felkutatásához a Muzslyán és környékén található keresztek fotóit állította ki. A bemutatásra került könyv, igaz, hogy nyolc éve jelent meg, de nyilván a szeretetházba járók többsége nem volt jelen az akkori könyvbemutatón, és nem is olvasta a kiadványt. Ezért döntöttek úgy, hogy ezúttal bemutatva a tartalmát, felelevenítik a muzslyai Mária Neve templom 100 éves fennállására kiadott könyvet. Palatinus Aranka elmondta, hogy számára nagyon kedves a könyv előszava, amelyet az akkori nagybecskereki - ma már nyugalmazott - püspök, Huzsvár László írt, aki azt vallja, hogy minden keresztény ember életében a templom sokat jelent, ahol keresztvíz alá tartották, ahol megkeresztelték őket. Azt a helyet nem tudják elfelejteni, oda mindig visszavágynak az emberek, szülőhelyük templomába. A szeretetház látogatói részére a szerző egy kötetet ajándékozott, hogy a közeljövőben kézről kézre adva olvasgassák. A kiállítás a jövő év elejéig ékesíti a szeretetház falait.

Palatinus Aranka nyilatkozata!

Kónya-Kovács Otília

Október 23-án Budapesten, a Sándor-palotában megtartott ünnepségen adták át a Kisebbségekért díj Külhoni Magyarságért Tagozat díját. A kitüntetettek között volt Kalapis Sztoján SDB atya, a muzslyai Emmausz fiúkollégium vezetője is, aki a bánsági magyar szórványban végzett áldozatos és eredményes munkájáért érdemelte ki e rangos elismerést.
A díjat Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai helyettes államtitkár adta át, a díjazottakat üdvözölte Schmitt Pál köztársasági elnök is, aki egyben gratulált a kitüntetetteknek.
Kalapis Sztoján atya a díj kapcsán elmondta, hogy a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző hazai és külföldi személyek és szervezetek kaphatják.
Nyilatkozatában elmondta, hogy nem csak őt illeti meg ez a díj, hanem mindazokat, akikkel együtt dolgozott, vagy akik bátorították a munkája során, akik adtak neki lendületet.
-Nagyon sok személytől függött az, hogy éppen engem ajánlottak erre a díjra. Kezdve talán a szalézi paptársaimtól, a munkatársaimtól, ugyanakkor a kollégisták is hozzájárultak, mert ha nem lettek volna a gyerekek, akikkel már 20 éve foglalkozom, akkor ebből a díjból sem lett volna semmi. A jó Istennek hálát adok, hogy ilyen tiszteletben részesítettek, de azoknak is hálát mondok, akik bármilyen módon segítettek, hogy ezt a díjat nekem ajánlották, nekem osztották ki.
Sztoján atya elmondta, hogy az idén éppen 20 éve, hogy megkezdte az effajta munkát.
-Kezdve a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség megalapításától, aztán a különböző tisztségek által, mint például a püspökégi szintű ifjúsági referens, azután a ministránsok referense, szintén a püspökségi szinten, ez mind hozzásegített, hogy ezt a munkát végezhettem, hogy annyi emberrel találkoztam, gyerekekkel, akiket tisztelek és becsülök, hogy átadhattam nekik Krisztus evangéliumát, a becsületes életmódot. És ezért lett ez a díj kiosztva éppen nekem. Még egyszer hálás köszönet azoknak, akik így segítettek nekem.
E díj arról tanúskodik, hogy az anyaországban is méltányolják Kalapis Sztoján atya tevékenységét. De mennyire érzi azt, hogy az itthoni környezetben is elismerik a munkáját? (A helybeli, 1956-os emlékműsor keretében a közönség óriási tapssal gratulált a díjhoz.)
-Érzem, hogy méltányolják a munkámat. De újból kihangsúlyozom: nem saját magam miatt teszem, nem azért törekszem, nem azért fáradozom, hanem éppen azért, hogy a gyerekeknek, az ifjúságnak valamiben segítsek, valami lelkületet adjak nekik, valamiféleképpen fellelkesítsem őket. Tehát ez hajt engem, nem a díj, az elismerés, hanem éppen az, hogy a mai ifjúságnak tudjak nyújtani valamit Krisztus evangéliumából.
Amikor megkapta az értesítést a díj odaítéléséről a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságától, akkor milyen gondolatok merültek fel Önben?
-Október 10-én kaptam az értesítést, de már előbb tudtam róla, hogy engem terjesztettek fel erre a díjra. Még májusban érdeklődtek Budapestről, hogy milyen tevékenységeket végzek, persze utána volt a vita arról, hogy ki érdemli meg, hogy kinek fogják kiosztani ezt a díjat a Délvidéken. Amikor hivatalosan is megkaptam a meghívót, akkor egy kicsit valóban úgy éreztem, hogy mégsem volt hiábavaló, amit tettem, amiért fáradoztam. Tehát ez egy kitüntetés, amely azt bizonyítja, hogy igenis érdemes volt annyit fáradozni, és befektetni – mármint erőből, testi-lelki erőből -, hogy a kitűzött céljaink megvalósuljanak.
Egy ilyen díj azt is előrevetíti, hogy még több munkát fog befektetni? Vannak valami tervei, amelyek, mondjuk, a kollégium további életét érinti?
-A jövő, az mindig titok. Hát majd meglátjuk, én szeretném továbbra is ezt a munkát végezni. Itt érzem magamat otthon. Nem sajnálok semmilyen erőfeszítést, semmilyen munkát, amikor arról van szó, hogy a diákjainknak, a kollégistáinknak, vagy a muzslyai ifjúságnak, vagy az egyházmegyei ifjúságnak valamiben segítsek, megmutassam nekik az életútjukat, életcéljaikat közelítsem nekik.

Beszélgetés Sztoján atyával!

Kónya-Kovács Otília

Kónya-Kovács Otília

A muzslyai plébánia keretében működő szeretetházban készítettünk egy beszélgetést október elseje, az idősek napja alkalmából. Szeptember 29-én, a szerdai összejövetelen felvételeztük.

Hanganyag!

A muzslyai Mária Neve templomban szeptember 19-én egy Veni Sancte (Jöjj Szentlélek) szentmisét tartottak, amely keretében az általános iskolás tanulók, tanítóik, tanáraik Isten segítségét, áldását kérték a munkájukra, ebben az esetben az iskolai feladatok sikeres elvégzésére. Ezúttal a szentmise is - mint szeptember elsején az új tanév – a régi iskolacsengő megszólalásával kezdődött. Az oltár előtt szemléltetésként helyet kapott egy iskolatábla, melyre a Jöjj, Szentlélek, jöjj közénk! felirat került, továbbá taneszközök, könyv, füzet, óriási vonalzó, körző, térkép, iskolatáska, enciklopédia, laptop… A szentmisét Kalapis Sztoján atya celebrálta Varga Zoltán paptestvérével együtt. Közreműködött az általános és középiskolásokból álló Domonkos ifjúsági kórus.

A szentmise egy részlete itt hallható!

Kónya-Kovács Otília

Muzslyán, a Kun Béla utcában házszentelőt tartottak szeptember 15-én, ahol a leánykollégium kihelyezett tagozata működik majd az elkövetkező időszakban. Stanko Tratnjek muzslyai plébános szentelte fel a kollégisták új otthonát, a lányok pedig Gizella nővérrel együtt több énekkel tették még ünnepélyesebbé ezt az eseményt. A környékbeliek is megtisztelték az új utcabelieket, és eljöttek a házszentelésre. Gizella nővértől, a kihelyezett tagozat vezetőjétől megtudtuk, hogy lényegében kényszerhelyzetből került sor ennek a háznak a bérlésére, ugyanis már két éve a lányok közül mintegy 15-en a fiúkollégiumban voltak elhelyezve, de mivel az idén több fiú igényli a kollégiumi helyet, kénytelenek voltak valami más megoldást találni. A nővér még azt is elmondta, abban reménykedtek sokáig, hogy majd idejében visszakapják a régi zárda épületét, és ott majd az iskolakezdésig ki tudnak alakítani szobákat, azonban erre nem került sor. Végül arra az elhatározásra jutottak, hogy Muzslyán bérelnek ki egy házat, mert itt alacsonyabb a házbér, és a házigazdák, a Törköly család nagyban hozzásegített a ház adaptálásához, több olyan munkát is elvégeztek a saját költségükön, amire nem is kérték őket. A leánykollégium kihelyezett tagozatában így 12 lánynak tudtak biztosítani elhelyezést, közülük 10-en középiskolások, akik az egészségügyi szakközépiskolába és a gimnáziumba járnak, valamint két főiskolai hallgató is a ház lakója. A lányok Székelykevéről, Ürményházáról, Kisoroszról, Tamásfalváról, Padéról, Csókáról és Tordáról érkeztek.

Beszélgetés Gizella nővérrel és néhány bentlakó lánnyal!

Kónya-Kovács Otília

Két éve adták át rendeltetésének a Muzslyát és Lukácsfalvát összekötő műutat. Tavaly Lukácsfalván, Kisboldogasszony ünnepén, a lukácsfalvi templombúcsú alkalmával felszentelték a falu bejáratánál a felújított keresztet.
A muzslyai részen, a Parton élő polgárok már akkor arról beszélgettek, hogy az ottani falu bejáratához is keresztet kellene állítani. A munkálatok azonban elhúzódtak, mert az út melletti mély eret is fel kellett tölteni. Ez év kora tavaszán Kalapis Sztoján atya egy keresztet juttatott el a partiakhoz. A környékbeliek anyagi támogatásával pedig megépült a talapzat. Kisboldogasszony ünnepén, szeptember 8-án megtörtént a feszület felszentelése. Az ünnepségen mintegy 200 polgár vett részt, Stanko Tratnjek plébános és Varga Zoltán atya jelenlétében Sztoján atya áldotta meg a felállított keresztet. A parti polgárok abban reménykednek, hogy ez a kereszt nem csak a környékbelieket, hanem az előtte elhaladókat is védelmezi majd. Az ünnepség befejeztével minden odalátogatót megvendégeltek a környékbeliek.
És hogy mennyire nem tartják tiszteletben a törvényeket? Ugyanaz a helyzet, mint a tavalyi ünnepségen, a város/település nevét jelző tábláról itt is lemaradt a magyar elnevezés. Ha már Muzslyát nem írhatjuk, Nagybecskerek is elégtétel lett volna…

Hangkép!

Kónya-Kovács Otília

Már néhány éve, augusztus utolsó napján fogadják a muzslyai Emmausz kollégiumban a fiúkat, akik lehetőséget kaptak, hogy ebben az intézményben lakhatnak a 2010/2011-es tanévben. A gyülekező után egy ökumenikus istentiszteleten vettek részt a kollégium leendő lakói szüleikkel, kísérőikkel együtt, majd szülői értekezletet tartottak külön az elsősök szülei, illetve külön a visszatérő gyerekek szülei részére.
Kalapis Sztoján SDB atya, a fiúkollégium igazgatója elmondta, hogy ebben az iskolaévben 21 elsős diák iratkozott be hozzájuk, nyolc egyetemista is helyet kapott náluk (ők október elsején érkeznek), a többiek pedig visszatérő diákok. Összesen 65-en lesznek a kollégisták. A fiatalok főleg a szórványterületekről érkeztek, Dél-Bánáttól Észak-Bánátig, azonban néhány bácskai fiú is a nagybecskereki középiskolák egyikébe iratkozott. Persze várólista ezúttal is van, mint Sztoján atya mondta, így is a nagyobb szobákban öten alszanak.
Az idén – csakúgy mint tavaly – már nem volt szükség ún. kollégium-népszerűsítő körútra menniük, mert a jó intézmény híre messzire eljutott. Az idei iskolaévben is meg lesz oldva a gyerekek lelki gondozása, a katolikus fiatalok lelki neveléséért Sztoján atya a felelős, Gyenge Károly torontálvásárhelyi református lelkész pedig hetente egyszer eljön a kollégiumba, hiszen több református fiú is lakja a kollégiumot.
A kollégium vezetőjének munkáját két nevelő segíti, mégpedig Gabona Ferenc és Gerdof Zsolti személyében.

„Benépesülés” hangban!

Kónya-Kovács Otília

Muzslyán, a Mária Neve templomban, a június 3-án megtartott esti szentmise után kezdődött az úrnapi körmenet. Úrnapját, itt - ebben a bánáti helyi közösségben - pünkösd után a tizedik napon, illetve a Szentháromság vasárnapja utáni csütörtökön tartják. A körmeneten négy stáció van, négy oltárt állítanak, a négy utcasarkon, amelyet a pappal és az Oltáriszentséggel végigjárnak a hívek. Az úrnapi körmenetnek saját liturgiája van. A stációknál evangéliumot olvas fel a pap, és az égtájak felé áldást oszt.
A stációknál a körmenet részvevőit virágszőnyegek várják, az asztal, és a felállított oltárkép virágokkal van díszítve.
A népi hiedelem szerint a megszentelt, és megszárított virágkoszorú, vagy -csokor megvédi a házat a villámcsapástól.

Kónya-Kovács Otília

Május utolsó vasárnapján Muzslyán 46 kisfiú és kislány újította meg keresztségi fogadalmát – amelyet egykor szüleik, keresztszüleik tettek helyettük – és lett elsőáldozó a Mária neve templomban. Az első szentgyónásukat követően a fiatalok izgalommal várták a Jézussal való találkozást. A szentmise után egy agapén vettek részt a gyerekek, utána Varga Zoltán áldoztató pap kiosztotta az első szentáldozási emléket.

k-ko

k-ko

2005 óta indítják útjára a Feltámadási menetet, amely húsvéttól pünkösd vasárnapjáig tart. A Feltámadási menet egyik ága Zamárdiból indult (ez halad végig a Délvidéken), a másik pedig Tihanyból. Az útvonal egy szívet rajzol a Kárpát-medencében – eszmeileg. A Feltámadási menet, az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszttel 2010. április 26-án délben Tiszakálmánfalváról érkezett Muzslyára. A küldöttségtől Kalapis Sztoján atya és Stanko Tratnjek plébános vette át a szárnyas keresztet, valamint az emlékkönyvet, amelybe minden megállóhelyen a hívők beleírhatják gondolataikat. A délután folyamán a Feltámadási menet szimbólumát fogadták még Lukácsfalván, Erzsébetlakon, Écskán, majd este a nagybecskereki székesegyházban, utána 19 órakor visszatért Muzslyára. Másnap reggel a muzslyai küldöttség vitte tovább Törökbecsére.

Hangfelvétel...

k-ko

Muzslyán

és

Lukácsfalván