LAKODALOOOM!!!...

… kurjantgatták a vőfélyek április 18-án Muzslya főutcáján, amikor a násznagyékat, meg a népes násznépet kísérték el a Muzslyai Lakodalomba… Ugyanis a muzslyai Amatőr Szakácsok és Hagyományápolók Egyesülete ekkor szervezte meg a Muzslyai lakodalom elnevezésű rendezvényt. A délelőtti órákban, egy kirakodó, etnovásárral kezdődött a program. Erre az alkalomra eljöttek a képzőművészek Nagybecskerekről, a kézművesek Elemérről, Aradácról, de itt volt Nagy Béla borász Temerinből, meg néhány játékárusító – a gyerekek nagy örömére, továbbá cukrászok is voltak, és első ízben jártak nálunk kürtöskalács készítők is. A szabadkai Pozsár házaspár, Ágnes és Vilmos jóvoltából kipróbálhatták a muzslyaiak is a finom süteményt, ami valóban ideillő volt, hisz ez is egy lakodalmi süteménynek számított valamikor. Négy ízben válogathattak a vásárlók, közben meg is csodálhatták a süteménykészítés csínját-bínját.
Azt tudni kell, hogy Muzslyán talán nincs is olyan lakodalom, ahol nem szolgálnak birkapaprikást ebédre. „Sietünk a lakodalomba, hogy még kapjunk birkapaprikást” – mondták a lakodalomba igyekvők. Persze híres is a muzslyai birkapaprikás, ezúttal két üstnyi finom ételt főztek az amatőr szakácsok eladásra. Éltek is a környékbeliek a lehetőséggel, mármint akik szeretik e konyhai különlegességet.
Kocsobán Ervin, a muzslyai fővőfély elmondta, hogy 15 zentai, szabadkai, hajdújárási, csókai, szajáni, királyhalmi és helybeli társával együtt vezették le a muzslyai lakodalmat, ugyanis e rendezvény a hagyományok ápolását hivatott tovább éltetni, közben vőfély- és koszorúslány találkozónak is beillik. Hiszen éppen vőfélytalálkozóként indult e muzslyai rendezvény, immár öt éve.
A koszorúslányok kevesen voltak, mert máshol nincsenek is ilyen „lakodalmi küldöttek”. Csak a muzslyai lányok képviseltették magukat, ők mutatták be, hogy mi is a dolguk a menyasszonyok, illetve vőlegények küldötteinek. Persze a vőfélyeknek is volt bőven dolguk, bemutatatták „tudományukat”, mert mint a karmesterek, ők irányítják egy-egy lagzi menetét, és ez nem semmi.
A Muzslyai lakodalomba második alkalommal jött el a zentai Bicskei István, aki a 84 esztendejével, ezúttal is a legidősebb vőfély „titulusával” büszkélkedhetett. Mint elmondta, 1937 szeptember hónap utolsó keddjén – mert abban az időben még keddi napon tartották a lakodalmat - kezdte meg a vőfélykedést, mint vőfélybojtár, majd néhány év után önállóan folytatta ezt a tevékenységet. Közben azt is megtudtam a rangidős vőfélytől, hogy az idén egy olyan háznál fogja a lakodalmat levezetni, ahol a régi időkben a nagymamától kezdődően a család minden nőszemélyénél ő volt a vőfély, és most a dédunokára került a sor, hogy férjhez menjen. István azt mondja, ezzel a lakodalommal be is fejezi a pályafutását, ám a többi vőfély véleménye szerint ezt nem lehet abbahagyni…
A királyhalmi Kovács János a vajdasági szintű vőfélytalálkozó megálmodója elmondta, hogy nyolc évvel ezelőtt indította útjára ezt a mozgalmat, sőt már akkor ajánlotta a muzslyai fiataloknak, hogy Muzslyán is meg lehetne szervezni egy találkozót. Azóta van is ilyen megmozdulás, amely keretében a lakodalmi szokások felelevenítése kap legnagyobb szerepet.
A hagyományápolók székháza előtti téren a rendezvény részvevőit üdvözölte Dobó József a helyi tanács művelődési ügyekkel megbízott tagja is, akinek Kovács János átadott egy köszönőlevelet a hála jeléül, hogy a tanács támogatta a muzslyai hagyományápoló vőfélyek részvételét a nemrégen megrendezett, VI. Vajdasági Vőfélytalálkozón.
A Muzslyai lakodalom elnevezésű megmozduláson a részvevőket Janez Jelen atya áldotta meg.
A rendezvény részévé vált, hogy a násznagyékat, a násznépet zenészekkel kísérik el a vőfélyek az esti bál helyszínére. Így volt ez az idén is, az egyesület legidősebb tagjai, a Mári házaspár töltötte be a násznagyék szerepét, akik fogadták a vendégeket. A vőfélyek pedig minden egyes bálozót beköszöntöttek a lakodalomba, tehát a saját hagyományaik szerint ajánlották a násznagy „kegyeibe”, bemutatva a tájegységek szokásait.
Egy bizonyosan leszögezhető: látható volt, hogy az effajta hagyomány ápolói által még sokáig megmaradnak a lakodalmi szokásaink. Húzd rá!

Kónya-Kovács Otília